Danaé
Akrisios (l. o.) leánya, kit atyja elzáratott, mivel a
delfii jós azt jósolta neki, hogy azon esetben, ha D.-nak fia születnék, ez
nagyapját meg fogja ölni. A D.-ba beleszeretett Zeus, azonban aranyeső képében
D.-hoz alá szállt s őt megárnyékozta. Midőn idő multával a leányPerseust
szülte, az eset hallatára felindult Akrisios Danaét fiustól szekrénybe zárja s
a tenger hullámaira bizza. A vizeken hánykódó és szivetrázón kesergő D.-t (ezt
leirja Simonidés egy igen jeles thrénos-dalában, Bergknél III. 37. fragm.)
Seriphos partjai közelében megtalálja egy Diktys nevü halász, Polydektés király
fitestvére, ki házába fogadja, Perseust meg felneveli. Midőn egy izben
Polydektés a még mindig szép D.-t meglátja, megszereti, s mivel azt véli, hogy
az időközben fölnövekedett Perseus szerelmének utjában áll, ezt Medusa Gorgó
megölésére küldi el. Perseus szerencsés visszatértekor anyját Polydektés
kéjvágy elől az oltárhoz menekülten találja, de megmenti azzal, hogy
Polydektést és udvarát a gorgófővel kővé mereszti. Diktys lesz a király, D.
pedig anyjához Eurydikéhez Argoszba megy (L. még Perseus).Mondáját igen
kedvelték költők és képzőművészek egyaránt. Euripidésnek, Livius Andronicusnak,
Naeviusnak volt egy-egy D. tragédiájuk. Vázákon, amforákon gyakorta látjuk
megörökítve a D.-mitoszt, mely allegorizálja a duzzadó földnek az esőre
bekövetkező termékenységét. Perseus pedig a napot szimbolizálja, mely eső után
fényesen kiragyog.V. ö. Schwarz, De fabula Danaeia; Wirth A., D. in
christlichen Legenden (Halle 1892).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|