Dancs-mester

a XIV. sz. első felében egyik legderekabb, leghatalmasabb főura volt hazánknak. Megh. 1334-39 közt. Atyja volt Domokos, őse I. Detre zólyomi ispán, ugyanaz, ki a Gyarmati Balassa család őse. Dancs előbb Vencelpárti volt s az általános fejetlenségben lefoglalta magának a zólyomi, lipcsei, dobronyai (Zólyom vm.) és palajtai (Hont vm.) királyi várakat. De ezeket elveszítvén, I. Károly király pártjára állott, s azontul leghivebb emberei közé tartozott. 1312. résztvett a rozgonyi csatában, 1317. segité királyát Adorján várának (Bihar vm.), utóbb Komáromnak megvivásában. 1330-ban ő tanácsolta királyának, hogy fogadja el Bazarab havaselvi vajdának ajánlatát s kössön vele békét. Noha I. Károly tanácsát elvetette, mégis vele ment a szerencsétlen oláh hadjáratra s mint élő bástya saját testével védte veszedelembe jutott királyát. 1333. a királyt s Endre fiát Nápolyba kisérő küldöttség tagja volt.1317-37-ig a régi (a mai Liptó, Turóc és Árva területét is magába foglaló) Zólyom vmegye főispánságát viselte s közben néha még Zemplén vmegyéét (Patak megye) is magára vállalta. Óréási birtokait alkották: Szucsán, Blatnica, Szklabinya várak a mai Turóc vmegyében, Óvár a varini uradalommal Trencsén vmegyében és Árva vára. Ez utolsót odaadta a királynak cserében Csáktornya és Stridó várakért a Muraközben. 1334. ezeket is elcserélte ismét a királlyal Rév-Komárom váráért. Övé volt a valkóvári uradalom is Kraszna-vmegyében. V. ö. Századok 1876, 112-124. l.

Forrás: Pallas Nagylexikon