Dánia oktatásügye

A Dán Királyság lakossága 5 181 000. Áll.-formája: parlamentáris demokrácia elvein alapuló kir.-ság. Hiv. nyelve a dán. A Faroer szigeteken és Grönlandon élő kis számú más anyanyelvű kisebbségi csoport gyermekei az isk.-skor kezdetén saját nemzetiségi nyelvüket, a 3. évf.-tól a dánt is tanulják. Az egy főre jutó GDP: 5930 USD (1995). - Az oktatás 7 éves kortól 16 éves korig kötelező. Az oktatási rendszer három szintre tagolódik: a kötelező isk.-skort megelőző, a kötelező isk.-kori (1-9. évf.) és a kötelező isk.-zást követő középisk.-i (10-12. évf.), valamint felsőfokú oktatási szakaszokra. Az isk.-skort megelőző oktatásban való részvétel önkéntes, a gyerekek kb. fele jár óv.-ba, túlnyomó többségük részt vesz az isk.-kban szerveződő isk.-előkészítő foglalkozásokon. A dán oktatási rendszer, jellemző közokt.-i intézménye az alapisk. (folkeskole), amely egységes oktatást kínál az 1-7. évf.-okon, ill. a 8-9. évf.-ok kétharmada esetében. A 8-10. évf.-okon a tanulók néhány tárgyban választhatnak normál és haladó kurzusok között. A folkeskole 10. évf.-a választható, s kettős célja van: egyszerre készít fel munkába állásra és továbbtanulásra. Egyedülállónak számít nemzetközi összehasonlításban a dán oszt.-tanítói rendszer: egy-egy oszt. munkáját egy ped. végigkíséri. A felső középfokon a tanulók 34%-a továbbtanulásra felkészítő kurzusokra jár, szakmai oktatásban a tanulók 57%-a vesz részt, 9% hagyja el az isk.-t az isk.-kötelezettségi kor betöltését követően. A gimn.-ban két tanulmányi irány közt lehet választani: az egyik nyelvi, a másik matematikai irányultságú. A hagyományos 3 éves, felsőokt.-ra előkészítő gimn. isk.-típusát középfokú záróvizsga zárja. 1967 óta létezik egy új, kétéves s felsőfokú továbbtanulást szintén lehetővé tevő képzés (HF) is. Az új vizsgatípusra előkészítő kurzusokra elsősorban idősebb tanulók járnak, magasabb köztük a nők aránya, s a tanulók társ.-i összetétele a hagyományos gimn.-hoz képest heterogénebb. A folkeskole-t a kötelező isk.-zást követően a 9. évf. után elhagyó tanulók többsége különböző önkormányzati ifjúsági és felnőttokt.-i formákban vesz részt, ezek egy része bentlakásos isk. A tanulók 90%-a jár áll. isk.-ba (folkeskole), 10%-uk magánisk.-kba. A ttv.-i követelményeket a min. fogalmazza meg, az isk. működésébe azonban nagy beleszólása van a helyi önkormányzatnak is, a tényleges oktatási programot az egyes isk.-k maguk alakíthatják ki a megadott keretek közt. A felsőokt.-ban a férőhelyek hiánya miatt egyes intézmények numerus clausus t alkalmaznak. A felsőokt.-ban a hallgatók számára az intézmények közötti váltást a rugalmas szerveződés és a kreditrendszer teszi lehetővé. Speciális oktatás a viselkedési vagy beszédzavarokkal, ill. tanulási zavarokkal küzdő, a mentálisan vagy fizikailag visszamaradott tanulók számára szerveződik, összességében a tanulók 25%-át érinti valamilyen formában tanulmányi idejük alatt. Különálló oszt.-okat vagy isk.-kat a szellemi fogyatékos, mozgáskorlátozott, ill. hallássérült gyerekek számára szerveznek. 14 éves kortól ifjúsági oktatási intézményekben tanulhatnak ezek a tanulók. A szakképzés duális rendszerben, az isk.-rendszeren belül és munkapiaci oktatás formájában szerveződik. A szakképző kurzusokat a társ.-i partnerek bevonásával szervezik, akik az isk.-i tanácsokban is képviseltetik magukat. - A felnőttokt. jellemző formái a néhány hetes vagy hónapos kurzusokat kínáló esti isk.-k, a népfőisk.-k, a bevándorlók számára szerveződő oktatási formák és a szakképző vagy felsőfokú intézményekhez kapcsolódó távokt.-i formák. Az oktatásirányítási rendszer erősen decentralizált, amelynek Dániában igen nagy hagyománya van. Az alap- és alsó középfokú oktatás a helyi, a középfokú oktatás a megyei hatóságok felelősségi körébe tartozik, a felsőokt.-i intézmények fenntartója az áll. Ált. tendencia a szülői befolyás növekedése is. A ttv.-i változások az idegen nyelvek jelentőségének növekedését jelzik, emellett törekednek a dán nyelv pozícióinak megőrzésére és erősítésére is. A dán isk.-kban a kötelező oktatás első hét évében nincs év végi vizsga vagy érdemjegy, a továbbjutás automatikus. A 8-10. évf.-okon a tanulók érdemjegyet kapnak, 10 fokozatú oszt.-ozási skálán. A lemorzsolódás az automatikus továbbjutás következtében nem jellemző, a lemorzsolódókat a kiterjedt isk.-rendszeren belüli speciális oktatási rendszer fogadja be. Az oktatás során a tesztek és diagnosztikus vizsga használata azonban széles körben elterjedt. Az oktatás finanszírozására a GNP 7,5%-át fordítják, ennek 50%-a az alap- és középfokú oktatás költségeit tette ki. A legdinamikusabban növekvő szektor a felnőttokt., az erre fordított költségek az oktatási költségek 14%-át tették ki 1991-ben. Az áll. a magánisk.-k költségeinek 80%-át fedezi, a szülők 20%-ot. A 80-as évektől megnőtt a minőségértékelő programok kidolgozása iránti érdeklődés a fenntartók részéről.

Imre Anna

Szerkesztette: Lapoda Multimédia