Danielik

Nep. János, egri kanonok, választott prisztinai püspök, sajó szent péteri cimzetes prépost, a pápa titkos kamarása, a m. Akadémia tiszt. tagja, szül. Murányváralján, Gömörmegyében 1817 május 20., megh. Egerben 1888 január 25. Atyja, Ignác, megyei csendbiztos, s tudományos műveltségéről, különösen szép latinságáról ismert férfiu volt, aki ismeretszomjas fiával már korán megkedveltette a latin remekirókat. A nagytehetségü fiu tanulmányait Rosnyón, a prémontreriek gimnáziumában kezdte meg s a pesti központi papnöveldében végezte, hol a bölcselet tudora lett, s mint a növendékpapok magyar iskolájának elnöke, ez iskola Munkálataiban kiadott dolgozataival feltünést keltett s tanulótársai sorából magasan kiemelkedett. Ennek jutalmául, még mielőtt 1840. pappá avattatott volna, már 1839. a rozsnyói liceumban a bölcselet és magyar irodalom rendes tanárává neveztetett ki, de már 1842. saját óhajtása folytán a teologiai karba lépvén át, a bibliai tanulmányok s a görög és zsidó nyelvek tanszékét foglalta el. 1848. év márc. havában, e válságos időben, Somogyi Károly meghivására Pestre, a Religio és Nevelés c. lap szerkesztőségébe jutott, juliusban pedig a már azontul csak Religio nevet viselő lap szerkesztője s tulajdonosa lett. 1849 okt. 1-jén az egri főkáptalan tagjává lett, s ugyanakkor Geringer cs. teljhatalmu kormánybiztos a magyarországi iskolák szervezésére felállított bizottságba nevezte ki. A nagy befolyásu s képzettségü egyházi férfiut, ki időközben Kemény Zsigmonddal közelebbi ismeretségbe s majd szorosabb barátságba lépett, a nagy politikus és zsurnaliszta győzte meg addigi pártfogóinak tévuton járása, az általa követett irány helytelensége s a felől, hogy Magyarország alkotmányos jogai eljátszva nem lehetnek, s azok helyreállítására törekedni legszentebb hazafiui kötelesség. D. ez ismeretsége s abból folyó összeköttetései folytán, nagy átalakuláson ment keresztül, s Kemény Zsigmondnak nyilvános működéseiben hű társa s nagy befolyásu, Deák Ferenc eszméinek organumul szolgáló politikai lapjának munkatársa lett. Az udvar kegyét elveszté, sőt lapját a Religiot, most már hazafias és szabadelvü cikkei miatt letartóztatták, s az előbb annyira kedvelt és nagy szerepre kiszemelt szerkesztőt 1851 aug. 2. két havi fogságra itélték, melyet ki is töltött. A szabadelvü s nemzeti irányu egyházi lapot elnyomták, midőn mégis, Scitovszky primás közbenjárására, a kormányzó főherceg nagy nehezen megengedte neki, hogy a szerkesztést ujra vezethesse. A nagy tehetség utat tört magának s minden alkalmat felhasznált, hogy az idők viszonyai szerint befolyását erősítse s érvényesítse. A Szt.-István társulatnak 1853 Fogarasi Mihály püspök után helyettes elnökévé lett, s az ő kezdeményezésére jöttek létre e társulat nagyszerü kiadványai, az Egyetemes magyar Encyclopedia s Cantu Cézár nagy Világtörténete; már 1858. tervezte, s 1861. valóban meg is alapította a Szt.-László társulatot, s e hazafias irányu kat. társaságoknak éveken át éltető lelke volt. IX. Pius római pápa, elismerve tehetségeit s érdemeit, 1855. valóságos titkos kamarásává nevezte ki, 1856. sajó-szent-péteri cimz. préposttá is kineveztetett. Midőn a bécsi kormány 1856. a szentszékkel kötött konkordátumot hazánkra is ráerőszakolta: Dánielik e kérdésben a nemzeti párt hiveihez csatlakozott. Tervei s vállalatai mindinkább magasra törők s merészek lettek, és már a magyar haza határain is tulcsapongva, egész Európát s az összes kat. világot kezdték felölelni. 1860. év elején az európai összes kat. államokbeli egyházi-javak birtokosainak szövetkezése alapján nagyszerü bankot akart létesíteni, s e célból beutazta Német-, Olasz-, Francia- és Spanyolországot, Belgiumot s a Németalföldet, nagy eszméjének valósítására izgatva s gyüjtve a rokon elemeket. Nevét ismertté tette Európaszerte, s általános volt a vélemény, hogy e roppant tehetségü s tudományu, ékesszóló, remektollu, merész vállalkozó pap a legmagasabb egyházi méltóságokra fog emelkedni. Az 1860-tól fogva megnyilt szabadabb életmozgalom lehetségessé tette, hogy tehetségeihez méltó, magasabb hivatalos állást foglaljon el. 1861. egyszersmind prisztinai választott püspöki cimmel ruháztatván fel, kir helytartósági tanácsossá neveztetett ki s az egyházi ügyek előadója lett. Barátai már Magyarország leendő primását látták a nagyeszü s roppant munkerővel felruházott egyházi férfiuban, kinek hire s befolyása évről-évre növekedett, ki érintkezésben s érdekes levelezésben állott egyrészről a Vatikánnal s a magyarországi főpapokkal, ezek során Bartakovits Béla egri érsekkel, egyházi közvetlen főnökével, kinek legmelegebb pártfogásában részesült, Haynald Lajos érsekkel, Scitovszky hg.-primással, Simor, Szaniszló, Ranolder, Roskoványi, Fogarasi, Csajághy, Haas Mihály, Pauer püspökökkel, de Révész Imre debreceni reform. lelkésszel is, másrészről a magyar politikai közélet legkitünőbb férfiaival, Deák Ferenccel, b. Kemény Zsigmonddal, b. Eötvös Józseffel, gr. Dessewffy Emillel, gr. Károlyi Istvánnal, s a legkitünőbb hazai irókkal és zsurnalisztákkal, a zongorakirály Liszt Ferenccel, s más oldalról a bécsi udvar bizalmas hiveivel, gr. Pálffy Mórral, b. Augusz Antallal stb., és a külföld első rangu kat. iróival, s egyházi és világi vezérférfiaival is, mint Cantu Césár, Nothomb, Langrand-Dumonceau stb. De költséges szenvedélyei, pazar hajlamai és szokásai csakhamar oda juttatták, hogy vagyonilag tömkre ment s a fényes pályáról, melyet nagy tehetségei részére kijelöltek, szerény elvonultságba volt kénytelen menekülni. 1865. helytartótanácsosi állásáról leköszönt, s bár udvari tanácsosi cimmel, jónak látta elhagyni a fővárost, hol oly nagy szerepet vitt s Jászóra, Répásy József akkori prépost barátjához, s azután Egerbe vonulni, hol a kanonoki szék és jövedelem megmaradt részére. Ezentul már csak ritkábban tünt fel a nyilvános életben; az irodalmat azonban szorgalmasan s kedvteléssel művelte egész haláláig. Miután vagyoni ügyei lassanként rendezve lettek, nagy tiszteletben részesült; az érsek 1883. helynökévé nevezte; 1885. pedig mint a főrendi háznak, cimzetes püspöki rangjánál fogva, tagja, a főrendi ház rendezésének szőnyegen forgó kérdésében, hatásos beszédet tartott a cimzetes püspökök meghivatási jogának védelmére.Nagyobb önálló munkái: A kath. egyházi javak- és alapítványokról, tulajdonjogi tekintetben, melyet még 1848. adott ki; A történet szelleme, történetbölcselmi értekezés, a pesti egyetem hittani kara által jutalmazott mű, 1852-ből; Columbus vagy Amerika fölfedezése. 1856-ból a Sz. István társ. kiadása, Magyarországi Sz. Erzsébet élete, 1857. ugyan e társaság által kiadva. Már e művei s említett tudományos és biráló értekezéseinek szellemdus tömege eléggé érdemesítették a mind nagyobb tekintélyre emelkedő irót, hogy 1858. az akadémia második osztályának tagjává választassék, hol székét A bölcsészet számára igényelt szabadságról és függetlenségről cimü értekezéssel foglalta el 1860. 1886. irta meg Történeti tanulmányai első kötetét: A Prémontreiek gyönyörű korrajzát, 516 lapra terjedő legnagyobb munkáját, mely Egerben jelent meg; ugyanott adta ki, mint az egri érseki jogliceum igazgatója, 1881. A jog alapja és kutforrása, s Középkori államtan, tekintettel a scholastikusokra cimü értekezéseit; 1882. pedig Középkori államtana második részét: A hatalom- és alkotmányról stb. Esztergomban pedig 1871. Jelenések az egyházi beiktatás joga és módja felett vivott harczokból cimü művét. A Budapesti Szemlében (1873. évfolyam) olvasható egyik legérdekesb essay-je, Róma a középkorban Gregorovius után. Legszebb művei közé tartoztak a Sz. István s Sz. László társulatok gyűlésein tartott elnöki beszédei s emlékbeszédei, nevezetesen a szigetvári emlékbeszéde (1847 szept. 7) Zrinyi Miklós és társai; vaáli emlékbeszéde (1858 ápr. 15) Ürményi Ferencz felett; a Jó és olcsó könyvkiadó-társulat 1852 aug. 22. tartott egyházi ünnepén az egyetemi templomban mondott egyházi szónoklata; a templomsegélyző-egylet alakító gyűlésén a pest-lipótvárosi s budavári templomok érdekében, a budai városház tanácstermében 1863 jan. 23. tartott fényes alkalmi beszéde stb. Nagy tömeget képező összes iratai a bölcseleti, társadalmi és történeti tudományszakok körébe esnek s ezekhez sorakoznak nagyszámu alkalmi beszédei; bölcseleti művei közül kimagaslik a Történet szelleme értekezése széles ismeretkörével s gazdag tanulságaival s akadémiai székfoglalója. A társadalmi tudományszakokban csak rövidebb füzetes munkái s cikkei maradtak fenn. Legértékesebb szellemi hagyatéka azonban a történelmi szakba tartozik s itt Columbusa és Magyarországi Szent Erzsébete mellett legkiválóbb műve a Prémontreiek cimet viselő művészi korrajz, melyet jászói csöndéletében, azon nagy lelki megrendülés után, mely fényes pályája zenitjén érte, három hónap alatt alkotott meg. Aki műveinek bővebb ismertetését s jellemzését keresi, feltalálja azt Szvorényi Józsefnek 1891 jan. 26. tartott akadémiai szép emlékbeszédében. Hű jellemzését adja egyéniségének Samassa József egri érsek, Bartakovits után következő egyházi főnöke azon körlevélben, melyet halála alkalmából megyéje papságához intézett.2. D. József, az előbbinek testvéröccse, szül. Murányváralján 1821., megh. Pozsonyban 1886 jun. 18. Katona s (1848-49) Görgey seregében honvédtiszt volt, a szabadságharc lezajlása után pedig bátyja egyházi lapjánál, a Religionál működött s a Sz. István társulatnál titkár s igazgató, 1867-ben pedig a magyar kereskedelmi miniszterium postaosztályában titkár, majd osztálytanácsos s pozsonyi postaigazgató lett s mint ilyen, a magyar nyelvet s szellemet dicséretreméltó buzgalommal terjesztette. Irodalmi működését a Religióban kezdte meg; segédszerkesztője volt a Sz. István társulat által kiadott, Klezsó József által szerkesztett Családi lapoknak; többféle politikai s néplapokba dolgozott s 1856-58. két kötetben, a Sz. István társulat segélyével, kiadta a Magyar irók életrajz-gyüjteményét Ferency Jakab társaságában; 1857-58, magyarra fordította Bumüller János Világtörténetét, 1861. s 1862. szerkesztette az Egri Értesítőt s Egri Póstát.

Forrás: Pallas Nagylexikon