Danilevszkij

1. Jakovlevics Miklós, orosz iró, szül. Moszkvában 1822 nov. 28. ( ó naptár), megh. Tifliszben 1885 nov. 7. Tanulmányai végeztével állami szolgálatba lépett s a kormány többször kiküldte tudományos kutatásokra; igy a Volga, Kaspi-tó és a Jeges-tenger halászatának tanulmányozására, a szőllő-termelés megvizsgálására a Krymbe stb. E tanulmányutjait meg is irta; főjelentősége azonban abban a nagy politikai tanulmányban van, melyet Rosszija i Jevropa (Oroszország és Európa) c. alatt irt meg egy nagy kötetben (Sz.-Pétervár 1871, 3. kiad. 1888), s amelyben a szlavofilizmusnak alapelveit rakta le és amelyet a szlavofilek kátéjoknak tartanak; (nálunk kimerítően ismertette Szabó Endre a Budapesti Szemle 1888 decemberi füzetében). Mint a darvinizmus határozott ellensége, Darvinizmus c. a. (Sz.-Pétervár 1885-87) irt szintén nagy terjedelmü tanulmányt.2. D. Petrovics Gergely, orosz regényiró, született Danilovkában (a harjkovi kormányzóságban) 1829 ápril. 14. (ó-naptár), megh. Sz.-Pétervárott 1890 dec. 6. Tanulmányaii végeztével a közoktatásügyi minisztériumban szolgált, utazásokat tett, könyvházakban buvárkodott, majd visszament atyai birtokára s később Pétervárra, hol a Pravitjelsztvennyj Vjesztnik cimü hivatalos lapot alapították meg az ő szerkesztésével 1869-ben. Ezt a lapot szerkesztette egész haláláig. Irói pályáját már 1846. megkezdte egy verssel, Byron modorában, később az elbeszélésre adta magát s ezen a téren volt ő igazán otthon az ő karakterisztikus beszélyeivel, regényeivel és korrajzaival, melyekben az orosz életet ritka szerencsés kézzel festette, ugy hogy műveivel csakhamar a külföldön is hirnevet szerzett. Legsikerültebb regényei: Bjeglyje o Novorosszii (Menekülők Ujoroszországban, 1864, magyarra fordította Szabó Endre Uj Oroszország c. alatt a Nemzet tárcájában); Bjeglyje vorotjilisz (A menekülők visszatérése 1865); Valja (1865) Szabadság (magyarra fordította Szabó Endre a Budapesti Ujság tárcájában); Devjatyj Val (1874, magyarra fordította Kilencedik hullám c. alatt Szabó Endre a Pesti Hirlap tárcájában); Mirovics (1879); Csjornyj god (Fekete év.tört. regény Pugacsev korából, 1888); ezen kivül számtalan apróbb elbeszélés, rajz és cikk; (a többi közt a magyar irodalomról is e sorok irójának közvetítésével, aki D.-val levelezésben állt s később személyesen is megismerkedett). Összes művei nyolc nagy köt. jelentek meg Sz.-Pétervárott 1888, s azóta már 3-ik kiadást értek.

Forrás: Pallas Nagylexikon