Dánok

Dánia királyságának mai lakossága, mely a germán népcsalád skandináv törzséhez tartozik és a dán szigeteken kivül a Dán- és Jüt-félszigeteket, továbbá Slezvig jelenleg porosz tartománynak északi részét lakja. Dánia egyes vidékeinek a lakói mind testi, mind lelki sajátságaikra nézve többé-kevésbbé eltérők. Igy a zélandi általában alacsony termetü, eltérőleg a Fünen szigetén vagy a Jüt-félszigeten lakóktól. Rendesen kék szemüek, de fekete hajuak. A zélandinak a szive tuljár az eszén, csacska természetü és nagy titokban még sok mindenféle babonában hisz; különben pedig ügyes és nem egykönnyen ejthető félelembe. A Falszter és Möen szigetek lakói a zélandival majdnem mindenben megegyeznek, mig ellenben a kissé lassu és közönyös természetü Láland-szigetbeliek, amint látszik, egészen más fajtából valók. Ők csakis a szorosabban vett szülőföldjük iránt érdklődnek s az ország többi részeinek az ügyeivel nem igen törődnek és felette békés természetüknél fogva igen nagy ellenszenvvel viseltetnek a háboru iránt. A fünék Dánia főtörzsének tekinti magát, de ész dolgában ugyancsak mögötte állanak a jüt-eknek és még a kedélyességet illetőleg sem állják ki a versenyt a zélandiakkal, de már élelmesség és tevékenység dolgában messzire meghaladják mindkettőjüket. A fünék egyébiránt elég barátságosak és igen vallásosak. A Langeland-szigetbeliek, kik az imént leirt fünékhez sokban hasonlók, nem igen békés természetüek, követelődzők és náluk a közerkölcsiség sem áll a legjobb lábon. Bornholm szigetének lakói nyelvre nézve ugyan mind dánok, de tény az, hogy a mostani lakosság valaha két külön faj keveredéséből vette eredetét, amelyek közül az egyik magastermetü, szőkehaju, a másik pedig alacsonytermetü, barnaszemü és feketehaju volt. A szárazföld dánjai, t. i. a jüt-ek hüséges, derék nép, ugyan lassu és nehézkes, de emellett semmikép sem rest nép. Dánia területén azonban egyre fogy a valódi dán jellem, melyet még csak a félreeső kisebb szigetecskéken lehet ősi eredetiségében tanulmányozni.

Forrás: Pallas Nagylexikon