Daphné

(gör. a. m. babér). Ladón folyó és Gaia leánya, kibe Leukippos, Oinomáos fia beleszeretett, de ismervén a leány kevélységét, megnövesztette haját és leányruhába öltözött és D. társnői közé elegyedett, hogy igy idővel megszerezze magának imádottja szerelmét. De a féltékenykedő és D.-t szerető Apollón vágyat gerjeszt a leányokban a Ladón vizében való fürdésre. Ezek a vonakodó Leukippost is levetkőzni kényszerítik s ekkor nemét észrevévén, vadászkopjáikkal és tőreikkel megölik. Midőn azután Apollón, szerelemtől égve, üzőbe veszi D.-t, ez megfut előle; üldözője már-már utoléri, mikor a jajveszékelőt, Gaia anyja, a Föld elsüllyeszti és helyette a babérfát növeszti ki. E metamorfózisát a római korszakban szerették megörökíteni s a pompeji falfestmények egyik-másika is tárgyazza. Minthogy a babér Apollón attributuma volt és levele élvezetének jósló hatást tulajdonítottak, összeköttetésbe hozták a Leukippos-Daphné mondát Apollónnal és ennek megfelelőleg egészítették ki. - D. a botanikában. Linné azt a növényt nevezte D.-nak, melyet mi farkasborsnak v. farkashársnak (l. o.) nevezünk. Minthogy ezt a növényt néhol boroszlánnak is nevezik s minthogy a régiek Daphnéját és Laurusát (a. m. babér) szintén gyakran összetévesztik, ebből ered a magyarban is a borostyán és babér gyakori összetévesztése, l. még Borostyánfa.

Forrás: Pallas Nagylexikon