Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Darányi... ----

Magyar Magyar Német Német
Darányi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Darányi

1. Ignác (puszta-szent-györgyi és tetétleni) nemzetgazda, szül. Kecskeméten 1811 márc. 11., megh. 1877 jun. 11. Tanulmányait szülőhelyén és a debreceni kollégiumban végezte. Az ügyvédi oklevél megszerzése mellett elvégezte a keszthelyi Georgicont is. Majd az orsz. gazd. egyesületnél nyert alkalmazást, ott gazdasági ügyekkel és irodalommal foglalkozva. Később Kossuth felhívására Pozsonyba ment országgyülési tudósítónak. 1844. özv. gróf Teleki Józsefné nagyterjedelmü birtokai igazgatását vette át, a gazd. egyesületben élénk tevékenységet fejtett ki és annak választmányi tagja lett. 1848. Klauzál G. földmívelési miniszter kormánybiztossá nevezte ki; 1849. nemzetőr-kapitány volt. 1850. Budán telepedett le s onnan kormányozta a rábizott birtokokat, melyeken az okszerü bérrendszert honosította meg. Különös előszeretettel a faültetések, a futó homokkötés s az ármentesítés előmozdításán fáradozott. Utóbbi irányban kifejtett nézeteinek helyességét a következmények teljesen igazolták; a Szolnok-Csongrád jobbparti árm. társulatnak 16 évig volt h. elnöke. Egyáltalában nagy érdeklődést mutatott D. a mezőgazdaság haladása iránt. Az ujra megalakult orsz. gazd. egyesület működésében kiváló részt vett azon emlékezetes korszakban, midőn Magyarország passziv reszisztenciáját a Gazd. egyesület látszott képviselni. Azon nagy irodalmi vitában, mely a körül forgott, hogy a magyar mezőgazdaság kiválóbban belterjes, vagy külterjes alapokra fektettessék-e, az utóbbi rendszer mellett nyilatkozott. Része van a régi Buda magyarosodásában, melynek biz. tagja volt; azonkivül Pest-vármegye bizottságában s a pesti ref. egyház tanácsában is résztvett. Az állattenyésztésről, az erdő és takarmányjövedelemről, a gyümölcsfaültetésről, a váltógazdaságról stb. számos dolgozata jelent meg a Magy. Gazdában és a Gazd. Lapokban. V. ö. Galgóczy, Emlékkönyv V., Kautz, Nemzetgazd. eszmék fejlődési története.2. D. Ignác (puszta-szent-györgyi és tetétleni), orsz. képviselő, szül. Budapesten 1849 január 15. Középiskoláit Budán végezte, a jogot a pesti egyetemen hallgatta. 1872. doktori szigorlatot állt és 1873. letette az ügyvédi vizsgálatot. 1875. az orsz. ügyvédvizsgáló bizottság tagja, és rövid idő mulva a budapesti ügyvédi kamara választmányi tagja lett. 1876 óta a főváros törvényhatósági bizottságának tagja; előbb a jogügyi, utóbb a pénzügyi bizottságban működött. 1878. a tiszavölgyi társulat - melynek ujra-alakulásában közreműködött - a központi bizottság tagjává és titkárává választotta; ezen minőségben Lónyay Menyhért gróf, Andrássy Gyula gróf és Károlyi Sándor gr. társ. elnökkel a Tiszavölgyet érdeklő minden kérdés megoldásába befolyt. 1881. a főváros II. kerülete beválasztotta a parlamentbe, a hol mind máig ezt a kerületet képviseli szabadelvü párti programmal. A házban számos éven át s épp a legmesszebbható reformok korszakában a közlekedési tárca referense volt; a tiszai, a vizjogi törvény megalkotásában tevékeny részt vett, tagja a pénzügyi bizottságnak. Több izben és különböző tárcák részéről ajánltatott fel neki az államtitkári állás. 1890. a magy. vöröskereszt egyesület főgondnokává választotta, 1891. pedig a ref. egyház zsinatára választották képviselőül. 1892 óta a budapesti ref. egyház és a pápai főiskola gondnoka s az orsz. iparoktatási tanács elnöke. 1892. az ügyvédi gyakorlattól visszavonult; ez alkalomból a budapesti ügyvédi kamara iggen meleg hangon tartott elismerő iratot intézett hozzá. 1893. az orsz. szabadelvü párt alelnökévé választotta. Tagja azonkivül a fő- és székvárosi közmunkák tanácsának, az orsz. gazd. egyesület igazg. választmányának, és számos más közérdekü egyesületnek, melyekben mindenütt nagy tevékenységet fejt ki. Cikkeket irt a Jogtudományi Közlönybe (1873) és a Nemzetgazdászati Szemlébe (1877. A Tiszavölgy kérdései).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is