Dárdai

(családi néven Wünsch) Sándor, jogi iró, orsz. képviselő, szül. Baánban (Baranya vármegye) 1842 febr. 18. Középiskolai tanulmányai elvégeztével a bécsi egyetemen jogot hallgatott s 1865. Grácban doktori szigorlatot állt. 1864. joggyakornok volt a királyi táblánál, 1867. igazságügyminiszteri titkár lett. Már joggyakornokoskodása idején alapított Jogtudományi Közlöny-éhez 1869. indította meg a kuriai Döntvénytár cimü mellékletet, melyből eddig mintegy 60 kötet jelent meg. 1871. lemondott az igazságügyminiszteriumban elfoglalt titkári állásáról, 1875. mint a nemzetközi statisztikai kongresszus egyik jegyzője megirta e kongresszus számára az igazságügyi statisztikát. 1877. Közigazgatási Lapok cimen folyóiratot indított, mely 2 évig állott fenn. 1878. a mohácsi kerület beválasztotta a parlamentbe, hol a szabadelvü párthoz csatlakozott. 1881-1891. a nagy-enyedi kerületet képviselte. A házban számos fontos törvényjavaslat előadója volt s leginkább egészségügyi kérdésekben szólal fel. Tagja a közigazgatási és pénzügyi bizottságoknak is. Több törvény-gyüjteményt adott ki és számos cikket irt a különböző lapokba. Jelenleg is szerkeszti a Jogtudományi Közlönyt Fayer Lászlóval együtt. Munkái: Jogtudomány és törvényhozás (Pest 1865); Mely börtönrendszer honosíttassék meg hazánkban ? (u. o. 1868); Kézikönyv birósági végrehajtók számára (Budapest 1872); Irománypéldák a polgári törvénykezési rendtartáshoz (u. o. 1872); A sajtóügyi törvényhozás kérdése (u. o. 1873); Kézikönyv a kir. közjegyzők számára (u. o. 1875, 2 köt. Zolniszky Imrével együtt); Birálatok a magyar btő trvkönyv tervezetéről (u. o. 1876, Kőrösi Sándor és Schnierer Aladárral együtt); A magyar magánjog mai érvényében (u. o. 1888, azóta 5 uj kiad., Zslinszky után); Tartalommutató a Jogtudományi Közlöny huszonöt évfolyamához 1865-90. (u. o. 1891); Felsőbiróságok gyakorlata (u. o. 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon