Dárdai
(családi néven Wünsch) Sándor, jogi iró, orsz. képviselő,
szül. Baánban (Baranya vármegye) 1842 febr. 18. Középiskolai tanulmányai
elvégeztével a bécsi egyetemen jogot hallgatott s 1865. Grácban doktori
szigorlatot állt. 1864. joggyakornok volt a királyi táblánál, 1867.
igazságügyminiszteri titkár lett. Már joggyakornokoskodása idején alapított
Jogtudományi Közlöny-éhez 1869. indította meg a kuriai Döntvénytár cimü
mellékletet, melyből eddig mintegy 60 kötet jelent meg. 1871. lemondott az
igazságügyminiszteriumban elfoglalt titkári állásáról, 1875. mint a nemzetközi
statisztikai kongresszus egyik jegyzője megirta e kongresszus számára az
igazságügyi statisztikát. 1877. Közigazgatási Lapok cimen folyóiratot indított,
mely 2 évig állott fenn. 1878. a mohácsi kerület beválasztotta a parlamentbe,
hol a szabadelvü párthoz csatlakozott. 1881-1891. a nagy-enyedi kerületet
képviselte. A házban számos fontos törvényjavaslat előadója volt s leginkább
egészségügyi kérdésekben szólal fel. Tagja a közigazgatási és pénzügyi
bizottságoknak is. Több törvény-gyüjteményt adott ki és számos cikket irt a különböző
lapokba. Jelenleg is szerkeszti a Jogtudományi Közlönyt Fayer Lászlóval együtt.
Munkái: Jogtudomány és törvényhozás (Pest 1865); Mely börtönrendszer
honosíttassék meg hazánkban ? (u. o. 1868); Kézikönyv birósági végrehajtók
számára (Budapest 1872); Irománypéldák a polgári törvénykezési rendtartáshoz
(u. o. 1872); A sajtóügyi törvényhozás kérdése (u. o. 1873); Kézikönyv a kir.
közjegyzők számára (u. o. 1875, 2 köt. Zolniszky Imrével együtt); Birálatok a
magyar btő trvkönyv tervezetéről (u. o. 1876, Kőrösi Sándor és Schnierer
Aladárral együtt); A magyar magánjog mai érvényében (u. o. 1888, azóta 5 uj
kiad., Zslinszky után); Tartalommutató a Jogtudományi Közlöny huszonöt
évfolyamához 1865-90. (u. o. 1891); Felsőbiróságok gyakorlata (u. o. 1891).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|