Darmstadt

Hessen nagyhercegség fő- és székvárosa, az é. sz. 49° 52" és a k. h. 8° 39" alatt, 146,5 m. magasban, szép ültetvényekkel körülvett vidéken (1890) 55883 lak. Ipara csak ujabban indult nagyobb lendületnek; vannak benne vasöntők, üst-, gép-, kémiai gyárak, azonkivül készítenek kalapokat, kártyákat, kocsikat, szivarokat stb. Kereskedelme főképen kézműiparcikkek, bor, olaj és sör eladásával foglalkozik. D. a szűk utcákból álló Alt- s a szabályosan épült Neustadtból áll, amelyekhez K.-en a legujabb időkben szép házakból és kertekből álló uj városrészek járultak. Terei közül legszebbek: a nyolcszögü Lujza-tér I. Lajos nagyhercegnek 9 m. magas bronzszobrával, amelyet 1844. Schwanthaler mintázott; Hoftheaterplatz Nagylelkü Fülöpnek és fiának, Jámbor Györgynek szobraival; a Bahnhofsplatz Justus Liebig D. szülöttének mellszobrával. Kiválóbb épületei: a protestáns városi templom I. György siremlékével; a római Pantheon mintájára épített kat. templom, 28 oszlopon nyugvó üvegkupolával és Mathild nagyhercegnő márványszarkofagjával; a hercegi palota, a melyet a XV. században kezdtek építeni, a XVI. században ujra építettek, és 1883. fejeztek be teljesen; ebben őrzik az udvari könyvtárt (600000 kötet, 4000 kézirat, térképgyüjtemény), a régiség-, ásvány- és kövületgyüjteményt, a képtárt és ifj. Holbeinnak azon hires képét, amely a madonnát a baseli polgármesternek, Meyernek családjával ábrázolja. Jelentékeny épületei továbbá az udv. szinház, a városháza, a nagyherceg uj palotája, a műcsarnok, a posta-palota stb. Közművelődési és jótékonysági intézetei és egyesületei a fentebb említett muzeumokon kivül a műegyetem, műipariskola, földrajzi, archeologiai, természettudományi, orvosi, történelmi stb. társulat, több közép-, leány- és népiskola, szegényház, több kórház, betegsegélyző stb. egyesületek. Szép környékén a látogatottabb kirándulási helyek: a Karlshof, a Ludwigshöhe, Kranichstein vadászkastély stb. D.-ról először a XI. századbeli okiratok tesznek említést. Városi jogokat 1330. kapott. 1479 örökösödés utján Hessenhez került. Ennek fölosztása alkalmával 1567. Nagylelkü Fülöp ifj. fiának, Györgynek jutott, aki székhelyévé tette; utódai pedig szépítéséhez és nagyításához nagyban hozzájárultak. V. ö. Zernin u. Vörner: D. u. seine Umgebung (Zürich 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon