Hessen nagyhercegség fő- és székvárosa, az é. sz. 49° 52" és
a k. h. 8° 39" alatt, 146,5 m. magasban, szép ültetvényekkel körülvett vidéken
(1890) 55883 lak. Ipara csak ujabban indult nagyobb lendületnek; vannak benne
vasöntők, üst-, gép-, kémiai gyárak, azonkivül készítenek kalapokat, kártyákat,
kocsikat, szivarokat stb. Kereskedelme főképen kézműiparcikkek, bor, olaj és sör
eladásával foglalkozik. D. a szűk utcákból álló Alt- s a szabályosan épült
Neustadtból áll, amelyekhez K.-en a legujabb időkben szép házakból és kertekből
álló uj városrészek járultak. Terei közül legszebbek: a nyolcszögü Lujza-tér I.
Lajos nagyhercegnek 9 m. magas bronzszobrával, amelyet 1844. Schwanthaler
mintázott; Hoftheaterplatz Nagylelkü Fülöpnek és fiának, Jámbor Györgynek
szobraival; a Bahnhofsplatz Justus Liebig D. szülöttének mellszobrával.
Kiválóbb épületei: a protestáns városi templom I. György siremlékével; a római
Pantheon mintájára épített kat. templom, 28 oszlopon nyugvó üvegkupolával és
Mathild nagyhercegnő márványszarkofagjával; a hercegi palota, a melyet a XV.
században kezdtek építeni, a XVI. században ujra építettek, és 1883. fejeztek be
teljesen; ebben őrzik az udvari könyvtárt (600000 kötet, 4000 kézirat,
térképgyüjtemény), a régiség-, ásvány- és kövületgyüjteményt, a képtárt és ifj.
Holbeinnak azon hires képét, amely a madonnát a baseli polgármesternek,
Meyernek családjával ábrázolja. Jelentékeny épületei továbbá az udv. szinház, a
városháza, a nagyherceg uj palotája, a műcsarnok, a posta-palota stb.
Közművelődési és jótékonysági intézetei és egyesületei a fentebb említett
muzeumokon kivül a műegyetem, műipariskola, földrajzi, archeologiai,
természettudományi, orvosi, történelmi stb. társulat, több közép-, leány- és
népiskola, szegényház, több kórház, betegsegélyző stb. egyesületek. Szép
környékén a látogatottabb kirándulási helyek: a Karlshof, a Ludwigshöhe,
Kranichstein vadászkastély stb. D.-ról először a XI. századbeli okiratok
tesznek említést. Városi jogokat 1330. kapott. 1479 örökösödés utján Hessenhez
került. Ennek fölosztása alkalmával 1567. Nagylelkü Fülöp ifj. fiának,
Györgynek jutott, aki székhelyévé tette; utódai pedig szépítéséhez és
nagyításához nagyban hozzájárultak. V. ö. Zernin u. Vörner: D. u. seine
Umgebung (Zürich 1890).
Forrás: Pallas Nagylexikon