Darvas

1. Ferenc, magy. iró és politikus, előkelő felsőmagyarországi családból született és 1773-tól 1783-ig alispánja volt Nógrád vm.-nek. II. József a kormányszékek uj berendezésénél a helytartó tanácshoz referendáriusnak nevezte ki, ami azon időben a kálvinista D.-ra nézve igen nagy kitüntetés volt. Az 1790-91-ki mozgalmakban hazafias, de de egyuttal csillapító és engesztelő irányban hatott különösen hitfeleire. Egy, azon időben nagyon népszerü költemény, mely a Magyar Helikonban is megjelent és számtalan másolatban volt elterjedve az országban: Magyar, hajnal hasad, de föl nem virradt még, az ő műve. Résztvett az 1790-91. országgyülés bizottságainak munkásságában is. Később a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétellel vádolták, de sikerült teljesen tisztáznia magát. Utolsó műve 1809. jelent meg, Fegyver ellen való cim alatt.2. D. Ferenc (nagy-réthi), orsz. képviselő, szül. Ongán 1842 szept. 17-én. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten, a jogot Sárospatakon végezte. 1872. a Tiszavidéki-vasut-társulat igazgató-tanácsosává nevezték ki, mely állását addig viselte, mig az állam e vasutat meg nem vette. Ezután élénk részt vett megyéje társadalmi és politikai mozgalmaiban s kerülete szabadelvü pártjának megalakításában. Kerülete több izben felajánlott jelöltségét csak 1887. fogadta el, amikor is szabadelvü programmal megválasztották képviselőnek. 3. D. Imre, Abauj- és Torna vármegyék és Kassa szab. kir. város volt főispánja, szül. Ongán (Abauj vm.) 1822. ősnemes családból. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte, a jogot Eperjesen hallgatta. 1843. a pozsonyi országgyülésen Szerencsy István perszonális oldala mellett jurátuskodott; 1845. ügyvédi vizsgálatot állt; 1846. Abauj vármegyének szikszói járása alszolgabirójává választotta. A szabadságharcban mint főhadnagy vett részt, a világosi fegyverletétel után pedig birtokain gazdálkodott. 1867. a szikszói járás főszolgabirójává választották, 1870. a vmegye első alispánjává lett; az 1872. ujjászervezendő vármegye ujból alispánjává választotta; 1875-77. az abaujvmegyei garboc-bogdányi kerületet képviselte a parlamentben, ahol a szabadelvü párt hive volt. 1877 máj. 31. a király Abauj- és Torna vmegyék, valamint Kassa szab. kir. város főispánjává nevezte ki. Főispánsága tizedik évfordulója alkalmával a megye és város nagy ovációkban részesítette, Kassa városa diszpolgárává is választotta.

Forrás: Pallas Nagylexikon