Davy

(ejtsd: dévi), Humphry sir, angol kémikus és fizikus, szül. a Cornwallisban fekvő Penzanceban 1778 dec. 17., megh. Genfben 1829 máj. 29. 16 éves korában egy gyógyszertárt is tartó sebész mellé segédül került s oly szorgalmasan foglalkozott kémiai tanulmányokkal, hogy 1798. az akkor Bristolban alapított Pneumatic Institution kémikusa lehetett. Ezt az intézetet Beddoes (előbb a kémia tanára, akkor gyakorló orvos) azért alapította, hogy ott aszkóros betegeket különféle gázok belehelésével gyógyítson. Itt tanulmányozta D. a nitrogénoxidul mámorító hatását. 1801. a Royal Intitutionon a kémia tanára lett, ugyanazon évben a Royal Society tagjává választatott, melynek utóbb 1820-27 elnöke is volt. 1812. gazdag nőt vette el s a reá következő évben tanári állásáról lemondván, ezentul mint magánember idejét utazásokkal töltötte, legtöbbet Olaszországban és Svájcban tartózkodott. A francia akadémia D.-t 1808. a Napoleontól alapított második galvándijjal tüntette ki, 1813. pedig a «sir» cimet kapta. D. hirnevét a galvánáramnak a különböző vegyületekre való hatása vizsgálatával alapította meg. E vizsgálatok nyomán 1807. a káliumot és nátriumot fedezte fel, a következő évben pedig az alkalikus földeknek fémelemét állította elő, még pedig a bariumot a klórbariumból, a strontiumot a klórstrontiumból és a kalciumot klórkalciumból. Ő ismerte fel továbbá a klórnak elem voltát s azt, hogy oxigéntől ment savak is léteznek, mert a sósav, mint a hidrogén és klór vegyülete szintén ilyen. Hires biztosító lámpását (l. Biztosító lámpás) 1815 őszén találta fel. Összes műveit öccse, D. János, adta ki ily cimen: The collected works of sir Humphry Davy, London 1839-41, 10 köt. Legnevezetesebb kémiai művei: Chemical and philosophical researches, chiefly concerning nitrous oxid and its respiration (1800) és két kitünő tankönyve: Elements of chemical philosophy (1812) és Elements of agricultural chemistry (1812). Irt továbbá egy szellemes dialogot a horgászatról: Salmonia, or days of fly-fishing (4. kiadás, London 1851) csak halála után jelent meg. Magyarul megjelentek: A földmivelési kémia gyökere egymásból folyó leckékben, melyeket a földmivelés előmozdítására ügyelő társaság előtt tartott. Anglusból fordította s jegyzéssel bővítette Kisszántói Pethe Ferenc. Kiadta a Nemzeti Gazda hivatal (Bécs 1815. Ny. Haykul Antal); Utazási vigasztaló vizsgálódásai: egy természetvizsgálónak utolsó napjai. Harmadik kiadás szerint németre fordítva Martius K. T. Filep által. Magyarosítva Szabó Ferenc által. Nagy-Enyeden 1841. Ny. a ref. kollégium sajtóin, Vizi István ügyelete alatt. V. ö. Czógler: A fizika története élcrajzokban (Budapest 1882), II. köt., 121-141. lap, hol a külföldi irodalom is fel van sorolva.

Forrás: Pallas Nagylexikon