De Cesare

(ejtsd: de csezare), 1. Károly olasz nemzetgazdász és politikus, szül. Spinazzolában 1824. 1860. nápolyi pénzügyi, 1868 földmivelési, ipari és kereskedelmi főtitkár lett. Többször volt tagja a parlamentnek, később a szenátusnak. Munkái: Il mondo civile e industriale nel XIX. secolo (Nápoly 1857); Della scienza statistica etc. (u. o. 1857); Sul metodo statistico (Palermo 1857); Della protezione e del libero cambio (Nápoly 1858); Il sindicato governativo, le societa commerciale e gli instituti di credito nel regno d"Italia (Fir. 1867-69); Manuale popolare di economia publica (Tor. 1862); Le banche di emissione (Róma 1875); Del potere temporale del Papa (Náp. 1861); Il primo unitartio italiano (u. o. 1861); L"alleanza franco-italiana e la politica di nio Scialoja (u. o. 1879), stb. Irt lirai költeményeket és egy regényt is.2. D. Rafael, jeles olasz publicista és nemzetgazdász, született 1845. Spinazzolában. Nemzetgazdasági és főképen a kiállítási ügyre vonatkozó számos apróbb és nagyobb tanulmánya mellett leginkább Simmaco álnévvel a vatikáni dolgokról irott cikkei és könyvei keltettek nagy feltünést, még pedig nemcsak hazájában, hanem külföldön is. A legfontosabbak: Il conclave di Leone XIII. (1887) és Il futuro conclave (1888), mely móvekben D. az Olaszország és a vatikán közti kiegyezés harcosa.

Forrás: Pallas Nagylexikon