De Wette

Vilmos Márton Leberecht, német prot. teologus szül. Weimarhoz közel, Ullában, 1780. jan. 14. megh. Baselben 1849. jun. 16. Tanult a jénai egyetemen. 1807. Heidelbergában a bölcsészetnek rendkivüli, 1809. a teologiának rendes tanára lett; 1810. a berlini egyetemre hivták meg. Mint tanár és mint iró csakhamar rendkivüli népszerüségre tett szert, de egy levél miatt, melyet Kotzebue német szinműiró orgyilkosa, Sand Károly tanuló édes anyjához irt, megfosztották tanszékétől. Csakhamar a baseli egyetem hivta meg egyik teol. tanári székére. 1829. Basel város nagytanácsa a nevelési bizottság tagjává s a város szabad polgárává tette meg. 1849. az egyetem rektorává választották. D. nagy tudományu, s alapos bölcsészeti képzettségü iró volt. A dogmatika teologia bilincsei ellen érzett ellenszenve élt és erőt adott kritikájának. Külön teologiai iskolát nem alkotott. Főbb művei a következők: Beiträge zur Einleitung in das Alte Testament (Halle 1806-1807, 2 köt.); Commentar über die Psalmen (Heidelberg 1811); Lehrbuch der historisch-kritischen Einleitung ind die Bibel Alten und Neuen Testaments (Berlin 1817-1826, 2 köt., 8. kiad. Schradertól); Lehrbuch der Christlichen Dogmatik (Berlin 1813-1816, 2 köt); Kurzgefasstes exegetisches Handbuch zum Neuen Testament ( 3 köt. 1836-40., uj kiad. 1886.) Christliche Sittenlehre (Berlin 1819-23. 3 köt); Das Wesen des christlichen Glaubens (Basel 1846). V. ö. Hagenbach: Biographien (Lipcse 1850); Wiegand (Erfurt 1879) és Stähelin: D. nach seiner theol. Wirksamkeit und Bedeutung (Vasel 1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon