Debreceni hitvita
1568 febr. 2. történt a kálvinisták és unitáriusok között.
Miután ugyanis az Egri Lukács ügyének tárgyalása végett Szikszóra összehivott zsinatot,
mely az 1567 nov. 15. kelt meghivó szerint a következő évi jan. 6. tüzetett ki,
Schwendi Lázár, a felsőmagyarországi főhadparancsnok betiltotta volt, e tilalom
hatása alatt a Váradon 1567 dec. 14. összegyült esperesek a Melius vezetése
mellett zsinatot hivtak össze Debrecenbe a következő évi febr. 2. oly módon,
hogy a megjelenésre nemcsak a kálvinérzelmü lelkészeket szólították fel, hanem
az ellenkező véleményüeket, azaz az unitáriusokat is. A tilalom dacára mégis
megtartott szikszói zsinaton a tiszántúli esperesek szintén jelen voltak ugyan,
de az Egri Lukács ügyének elintézésében, mely a Schwendi által Kassára jan. 27.
engedélyezett zsinaton történt, a Debrecenbe összehivott zsinat határidejének
közelsége miatt nem vehettek részt. E debreceni zsinat kitüzött tárgya az
unitáriusokkal való vitatkozás levén, ez meg is trötént, de természetesen
eredmény nélkül, amennyiben az ellenfeleknek egyike sem hajolt meg a másik
előtt. Sőt bizonyos tekintetben még befejezetlen is maradt a vita, legalább
annyiban, hogy Melius egy pár tételének bebizonyítását - talán betegeskedésére
való hivatkozással - ez alkalmoról elhalasztotta s valamelyik következő
disputációra igérte. Teljes mértékben bizonyos, hogy ez a hitvita szolgált
alapjául az unitárius eredetü (valószinüleg Karádi Pál által irt) Disputatio
Debrecinensis c. nagyon érdekes szatirikus drámának, melyet a Kénosi Tőzsér
János-féle unitárius egyháztörténetből Jakab Elek tett közzé (1879). Ebből a
debreceni hitvitán jelen volt legkitünőbb személyiségek neve is kideríthető,
még pedig akként, hogy a kálvinisták élén Melius Péter, Czeglédi György és
Thuri Pál állottak, az unitáriusok vezetői viszont Dávid Ferenc, Blandrata
György stb. voltak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|