Dechamps
(ejtsd: desan), 1. Adolf belga államférfi, szül. Melleben
(Kelet-Flandria) 1807 jun. 17., megh. Manage melletti falusi birtokán 1875 jul.
19. Az 1830. forradalom kitöréséig bölcseleti és teologiai tanulmányokkal
foglalkozott és később mindinkább az ortodox-katolikus irányhoz csatlakozott. A
Gentben megjelenő Journal de Flandres és a brüsszeli Émancipation-ban való
munkálkodása 1834. helyet szereztek neki a parlamentben, a hol jó szonoknak és
kiváló üzletembernek bizonyult. 1842. Luxemburg tartomány kormányzója, 1843.
közmunkaügyi miniszter lett. Ebben az állásában sokat tett a belga
vasut-hálózat teljes kiépítése érdekében. 1845-47. külügyminiszter volt.
Miniszteri állásáról való lemondása után Charlerois polgárai beválasztották a
képviselőházba, a hol az 1857-59. évek kivételével, a midőn nem volt képviselő,
a katolikus ellenzék soraiban foglalt helyet. D. alapította Deckerrel együtt a
katolikus Revue de Bruxelles-t és később a még most is fönnálló
Revue-générale-t, melyekben maga is kitünő cikkeket tett közzé.2. D. Viktor,
mechelni biboros-érsek, az előbbi öccse, szül. Melleben 1810 dec. 6., megh.
Mechelnben 1883 szept. 28. 1832 óta Tournayban,Mechelnben és Löwenben teologiát
tanult, aztán kolostorba lépett. Az 1869-70. vatikáni zsinaton D. Manninggal
azoknak az élén állott, akik a pápa csalhatatlanságának legtulzóbb védői
voltak. Művei közül megemlítendők: L"infallibilité et le concile général (1889)
és La franc-maçonnerie (1875).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|