Dédes

kisközség Borsod vmegye szentpéteri j.-ban, (1891) 910 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. D. már az Árpádházbeli királyok alatt említtetik, kiknek ott váruk volt. A vár állott már a XIV. sz. elején. Ekkor az Ákos-nemzetség Erne-ága birta. István nádornak 1317. föllázadt fiai Debrecennél leveretvén, ide menekültek, de a király hadai megvivták a várat. Ekkor a király kezébe került, s I. Károly 1325-ben ujra építteté. A királyé maradt egész addig, mig Zsigmond 1432 előtt el nem zálogosítá nejének, Cilley Borbálának. Később mnt a Perényiek legerősebb várainak egyike említtetik, melyet 1567. a törökök keményen ostromoltak; az őrség kénytelen volt a várat odahagyni, de rejtekeit megtöltötte lőporral, amely másnap, midőn a vár már a törökök kezei közt volt, felrobbant s 4000 törököt légberöpített. D.-től DK-re mélyen az erdok közt a Suentléleknek szentelt templom és páloskolostor volt, melynek csucsives romjai (Szt.-Lélek) ma is láthatók. A kolostort az Ákos-nemzetségből származott Erne bán fia, István nádor és borsodi gróf 1304. alapította. Dédestől jó messzire, kelet felé Felső-Hámor szomszédságában állott, ahol mjost is van Szentlélek nevü puszta. A XIV. sz.-ban királyaink többféle kedvezményekben részesítették. Elpusztult a XVI. században. V. ö. (Rupp: Magyarország helyr. története. II. k. 54-5).

Forrás: Pallas Nagylexikon