Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Degenfeld... ----

Magyar Magyar Német Német
Degenfeld... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Degenfeld

régi német nemes család, melynek ősei egyébiránt Aargau svájci kantonból vándoroltak be sváb földre, hol 1280. Gmünd város szomszédságában a D.-birtokot meg várat megvették. Ezen sváb ágnak első képviselője D. Konrád volt, ki 1360. halt meg. Utóbb, 1600 körül a család két ágra oszlott: D. Konrád (megh. 1600), illet. fiától Kristóf Márton-tól (l. o.) származott, a későbbi birodalmi bárói, 1716. pedig grófi rangra emelt württembergi ág; mig a másik ág Konrád bátyjában, Hans-Kristóf-ban tisztelte első ősét.Jelenleg a család 4 ágban virágzik. 1. a württemberg-eybachi ág, melynek feje Alfred, D., Schomburg grófja, szül. 1826. - 2. a magyarországi v. erdőszádi ág, melynek feje Lajos gróf, szül. Kolozsvárott 1843., neje, Dessewffy Ilona grófnő, Lajos öccse: József, (szül. 1847), Debrecen város és Hajdu vmegye főispánja; neje, Szilassy Mária (Tisza Kálmán volt miniszterelnök D. Józsefnek unokaleányát, Ilonát birta nőül). - 3. A ramholzi ág, melynek feje Kristóf (szül. 1831), D. Ágost volt osztrák hadügyminiszternek fia (l. o.). - 4. Végre a schomburgi ág szeniorja: Oktav gróf, szül. 1849. Ez ág birtokai Báden hercegségben feküsznek.1. D. Ágost (Schomburg) gróf, osztrák tábornok, szül. Nagy-Kanizsán 1798 dec. 10., megh. Altmünsterben (Gmunden mellett) 1876 dec. 5. Az 1815. hadjáratban már mint tiszt vett részt, 1821. Piemont mellett harcolt, 1848. vezérőrnaggyá léptették elő és 1849. Novara mellett ügyesen vezette a 4-ik hadtest előőrsöt. Altábornaggyá neveztetvén ki, 1850. a hadügyminiszteriumba helyezték át, 1850. a 8-ik hadtest parancsnokának tették meg Bolognában. A Magenta melletti ütközet után a velencei partvidék feletti parancsnokságot kapta, a villafrancai béke után pedig a 2-ik hadtest főparancsnoka lett. Később táborszernaggyá nevezték ki s 1860-64. hadügyminiszter is volt.2. D, (Schomburg) Frigyes Kristóf, gróf, vezérőrnagy és a Mária Teréziarend lovagja, szül. 1769 szept. 30., megh. Ramholcban, Schüchtern mellett, Kurhessenben 1848 febr. 9. Atyja volt D. Ágost Kristóf birodalmi gróf (szül. 1730 máj. 21., megh. 1814 ápr. 17.), kinek Riedesel Friderika Heléna Ezsébet bárónővel való második házasságából született. Katonai pályára nevelték és már 15 éves korában az Anspach vértes ezredben hadnaggyá neveztetett ki. A francai háboru idején már százados volt. 1796. gr. Wurmser táborszernagynak szárnysegéde lett, 1799. őrnaggyá neveztetett ki a Brussy-vadászoknál Itáliában. B. Karacsai altábornagy Bosco melletti állásában (1799 október 24-én) tulnyomó számu ellenség által támadtatott meg; D. gr. őrnagy, ki három századdal a balszárnyat képezte, különösen kitüntette magát, feltartotta s visszaverte az ellenséget. Karacsay altábornagy kijelenté, hogy D. őrnagynak köszöni a pozició megtartását. D. alezredessé emeltetett és megnyerte a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. 1805. ezredes lett. Austerlitznél ismét bebizonyította vitézségét. Ezután kurhesszeni birtokaira vonult vissza, de 1813-ban a Napoleon elleni általános felkelésben ismét a harcosok sorába állott és Koburg-Koháry hadtestében volt ezredes Mainz ostrománál (1814). Majd vezérőrnagy lett, a párisi béke után pár évre ismét kilépett a hadseregből, s azóta birtokain élt. Neje Ehrbach-Ehrbach Lujza grófnő volt, kitől August, Gusztáv és Adolf fiai születtek.3. D. (Schomburg) Gusztáv, főrendiházi tag, szül. Tégláson 1835 máj. 26. Atyja, D. Imre gróf, a tiszántuli egyházkerület főgondnoka volt. Korán vett részt a politikai élet mozgalmaiban; már 1861. a nagykállói kerület képviselője lett. 1865-69. is tagja volt a képviselőháznak. Jelenleg a politikai élettől visszavonultan, birtokain gazdálkodik. 4. D. (Schomburg) József gróf, szül. Kolozsvárott 1847. Tanulmányai befejeztével 1867-71. fogalmazó volt a földmívelésügyi miniszteriumban, majd szatmármegyei birtokain gazdálkodott. Élénk részt vett a társadalmi életben s alelnöke volt a szatmármegyei Széchényi társulatnak. 1883. Hajdumegye főispánjává nevezték ki. Számos közhasznu egyesület tagja és a tiszántuli ref. egyházkerület egyik legbefolyásosabb világi képviselője.5. D. (Schomburg) Lajos gróf, főispán, szül. 1843 okt. 13. Tanulmányai befejeztével nógrádmegyei birtokain gazdálkodott s élénk részt vett megyéje közügyeiben; 1872. a sziráki kerület beválasztotta a parlamentbe, hol a balközép párthoz tartozott; 1875. a dárdai kerület képviselőjévé lett, 1886. és 1887. szabadelvü programmal a debreceni II. kerület választotta meg képviselőjének, majd Nógrádmegye főispánjává nevezték ki.6. D. (Schomburg) Kristóf gróf, osztrák tábornok, született Mainzban 1831 máj. 3. D. Ágost táborszernagy fia. 1847. mint kadet a hadseregbe lépett, 1858. résztvett Bécs ágyuztatásában és bevételében, 1866. a Poroszország elleni háboruban; erre nemsokára őrnagy és a 7-ik huszárezred parancsnoka, 1871. vezérőrnagy és lovassági dandárnok, 1876. a 12-ik gyalogcsapatosztály parancsnoka és altábornagy lett. 1882. a katonaság parancsnokává nevezték ki Temesvárra, 1882. ugyanitt a 7-ik hadtest parancsnokságát ruházták rá. 1887. lovassági tábornokká léptették elő és 1889. nyugalomba vonult. 1882 óta a 83. számu gyalogezred tulajdonosa.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is