Dégras

(moëllon irhazsir), bőrkenőcs, melyet az irhás bőr gyártásakor, maradék gyanánt nyernek. Az irhás bőrök kifacsarásával hidraulikus sajtókkal való kinyomásával állítják elő az elsőrendü D.-t; az a zsir pedig, mely a bőröknek langyos meleg hamuzsir oldatokkal való kezelése révén ezekből az oldatokból kiválik, adja a másodrendü D.-t. A valódi D.-on kivül a kereskedelemben előfordulnak oly, szintén D.-nak nevezett zsiradékok, melyeket mesterségesen, rendszerint faggyuval, gyantával, olajsavval stb. kevert különböző halzsirokból állítanak elő. Készítenek ilyen mesterséges D.-t (Villon, Traité pratique de la fabrication des cuirs et du travail des peaux) halzsiron keresztül préselt levegő okozta oxidációval. (Schill és Seilacher szabadalma). Legujabban villamos D.-t is emlegetnek. A dégras Jean szerint tartalmaz: 5,39 % - 28,9 % vizet, 0,07 % - 1,21 % hamutalkotókat, 0,09 % - 1,59 % bőrfoszlányokat, 66,93 %-84,87 % olajokat, 6,05 - 6,84 % el nem szappanosítható anyagokat, 3,52 % - 16,15 % gyantás anyagokat. Ez a gyantaszerü anyag (matiere résinoide) Jean szerint a halzsir oxidációjának terméke. Fahrion szerint ez a gyantaszerü anyag oxisavakból áll, mig Eitner és Simand szerint ezen általuk degras-képzőnek (Degrasbildner) nevezett test, melyben szerintük nitrogén van, nem a halzsir oxidációjának következtében keletkezik, hanem a halzsirokban részben már készen képződve fordul elő, részben pedig az irhásbőr készítésénél a halzsirnak a bőrrel való érintkezésénél keletkezik. Ez a gyantás anyag barna szinü, 65-67°-nál ömlik, elszappanosítható, vizben oldhatatlan, alkoholban és éterben oldódik, petroleum-éterben oldhatatlan. A viztelenített D. sürüsége 0,945 - 0,955 között ingadozik. Az említett gyantás anyag oka annak, hogy a D. vizzel tejszerü folyadékká (emulsióvá) keverhető. A D. ennek következtében a bőr kikészítésére, a beitatásra legalkalmasabb zsiros kenőcs. V. ö. Benedikt, Analyse d. Fette u. Wachsarten. Schadler, Technologie d. Fette u. Oele d. Pflanzen u. Thierreichs.

Forrás: Pallas Nagylexikon