Dehn

Siegfried Vilmos, német zenetudós, szül. Altonában 1799 febr. 25., megh. 1858 április 12. Gazdag bankár fia,; erdészjelöltből lett Lipcsében 1819-22. jogász, buzgón foglalkozván a zenével is. Több hangszeren játszott, sőt a gordonkán művészileg. 1823. óta svéd követségi hivatalnok volt Berlinben; vagyonát elveszítvén, Klein Bernát művelte ki alaposan. Meyerbeer kieszközölte, hogy feje lett D. 1842. a porosz kir. könyvtár zenei osztályának, melyet aztán ő rendezett és gyarapított az ország többi könyvtárának kincseivel; ezóta a Weber Gottfried alapította Cä)cilia cimü berlini zenei lapot szerkesztette 1848-ig, irt is bele sokat. Főműve: Teoretisch-praktische Harmonielehre, 1840. (történeti bevezető része értékes); Analyse dreier Fugen aus Bach"s wohltemp. Klavier; Hátrahagyott művét tanítványa, Scholtz Bernát adta ki átdolgozva; a magyar kormány is kiadatta: Az ellenpont tana c. a. (1893. ford. Kereszty István). Kiadványa: Sammlungälterer Musik (XVI-XVII. Jahrhund.) 12 füzet. Hires tanítványai: Glinka, Kiel, Rubinstein, Kullak, Hoffmann Henrik.

Forrás: Pallas Nagylexikon