Deklinatorium
(földmágnességi). Az a földmágnességi eszköz, melynek
segítségével a földmágnességi meridián eltérését a csillagászati meridiántól
meghatározzák. A D.-t legegyszerübben a következőképen képzelhetjük. A
mellékelt ábrán a mágnestű egy háromlábra állíttatik, még pedig olyformán, hogy
annak lengési sikja vizszintes legyen.
A mágnestű tokján jobbról egy kis távcső látható, mely
párhuzamosan áll a mágnestű körosztásának 0 és 180 fokját összekötő vonallal. A
távcső szálkereszttel van ellátva. Ha ezen szálkeresztet beállítjuk egy oly
fixpontra, p. egy torony csucsára, villámhárítóra stb., melynek távolsága
szögértékben a csillagászati meridiántól más uton meg lett határozva s a
mágnestű által mutatott szöget hozzáadjuk vagy levonjuk a beállított tárgy
szögéből, akkor azonnal megkapjuk a mágnességi meridián eltérését a
csillagászati meridiántól. Ha a beállított tárgy maga pontosan a csillagászati
meridiánban állana, akkor a mágnestűvel leolvasott érték azonnal a két meridián
egymástóli eltérését adná. Ezen egyszerü eszköz azonban épen nem felelne meg
azon követelménynek, amilyen pontossággal mai napság ezem kérdéses eltérést meg
szoktuk határozni, miért is e célra igen pontos földmágnességi teodolitokat
szerkesztettek, melyek közül megemlítendő a Lamont-, Wild-, Edelmann-, Mascart
s Tillo-féle.Ezen teodolitoknál a magassági kör hiányzik s helyette a mágnestű
van a horizontális körre felhelyezve, mely szintén nem csucson forog, mint a
közönséges mágnestűk, hanem egy vékony csavarodás nélküli selyemszálra van
felakasztva s egy kis tükörrel ellátva, melyben a távcső szálkeresztje látszik
s azt a tükörképpel kell összeegyeztetésre hozni. Midőn ez megtörtént, akkor a
mágnességi szerkezetet levesszük a készülékről s a távcső szálkeresztjét,
miután a kör állását leolvastuk, reá állítjuk az ismeretes, távol fekvő
toronycsucsra vagy villámhárítóra s a kört ismét leolvassuk. Ha p. a
toronycsucs a csillagászati meridiántól 12°-ra K-felé fekszik (É-tól számítva)
s a kör mutatott volna a mágnestű beállításánál 172°-ot, a toronynál pedig
192°-ot, akkor látni való, hogy a tű szögtávolsága a toronytól 20°, vagyis a
torony 20°-al áll kelet felé a mágnességi meridiántól. Azonban más uton azt
találtuk, hogy a torony valóban 12°-al keletre fekszik a csillagászati
meridiántól s igy az eltérése a mágnességi meridiánnak lesz a csillagászatitól
annyi, mint 192 - 172 - 12 = 8°, még pedig É-tól Ny-felé. Ezen
meghatározásoknál azonban nem elégszünk meg egész fokokkal, sőt még ivpercekkel
sem, hanem ezeknek is tizedrészeit határozzuk meg a legnagyobb pontossággal.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|