Dél
azon pillanat, melyben a Nap vagy bármely más égitest
középpontja a horizon felett való legnagyobb magasságát eléri. A Napra, mint
polgári teendőink időszabályozójára való tekintettel, valódi és középdélről
beszélünk. A valódi D. abban a pillanatban van, mikor a Nap középpontja a
délkörön átmegy. Két-két átmenete közti idő azonban nem egészen egyenlő az év
minden szakában. A középdél oly képzelt Nap átmenetét adja, melynél az
átmenetek folyvást egyenlő időközökben következnek be. A valódi és közép-D.
különbsége az ugynevezett időegyenlítés, mely egy év alatt 16 percre is rug. A
D. időpillanatának meghatározására különösen előnyös az átmeneti műszer vagy
passage-cső, mely a délkör sikjában lévén felállítva, egyenesen szolgáltatja a
Nap két szélének átmeneti idejéből a delet, és a felelkező magasságok módszere.
Egyenlő időkkel a D. előtt és a D. után a Nap ugyanis egyenlő magassággal bir;
ha tehát az időket feljegyezzük, melyekben a Nap a D. előtt és a D. után
ugyanazon (különben nagyságára nézve közömbös) magasságot eléri, akkor igen
csekély javításoktól eltekintve, a két idő közepese a valódi dél pillanata,
mely az időegyenlítés hozzáadásával a közepes, mekanikai óráinkkal közvetlenül
összehasonlítható delet szolgáltatja. Az asztronomiai időszámításnál a D.
képezi a nap kezdetét, innen kiindulólag 24-ig olvassuk az órákat, mig a
polgári életben a napot éjfélkor kezdjük. Eszerint valamely nap délutáni
órájábasn mindkét számítás szerint ugyanazon kelettel bir, mig valamely nap
éjjeli 12-őn tul terjedő órája polgárilag véve már a következő napi kelet
délelőtti órájához tartozik (március 6-ika 20 óra 50 perc, polgári számítás
szerint március 7-ike délelőtti 8 óra 50 perc). - Dél továbbá azon világtáj is,
mely a déli pont szomszédságában fekszik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|