Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Délamerikai... ----

Magyar Magyar Német Német
Délamerikai... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Délamerikai forradalmi háboru

A francia forradalom eszméi, melyek a mult század alkonyán az egész művelt világban élénk viszhangra találtak, az Ujvilág amaz államait sem hagyták érintetlenül, melyek az európai nagyhatalmasságok, főleg Spanyolország fenhatósága alatt nyögték a szolgaság jármát. A reformtörekvések magában az anyaországban azonban kissé elkésve nyilvánultak, midőn a Cadixba összegyült kortes az első angol szabadelvü alkotmányt dolgozta ki, mely a Napoleon által elüzött VII Ferdinándnak ismét visszaadta a trónt. Spanyolországnak e felszabadulása a napoleoni nyomás alól, de főleg azon körülmény, hogy az északamerikai szövetséges államoknak hosszas küzdelem után sikerült megvédeni függetlenségöket az angolokkal szemben, a délamerikai spanyol gyarmatokban is felébreszték a vágyat, hogy függetlenségüket kivivják. A La Plata folyam környékén elterülő államok, melyeknek polgárai felett az egykézre játszó egyházi és világi hatalom immár századok óta majdnem türhetetlen nyomást gyakorolt, siettek megragadni az alkalmat, midőn a cadixi cortesalkotmány tervezésének hirét vették, hogy az anyaországtól elszakadva, független államot alapítsanak. E gyarmatokban a huzamos idő óta tartó elégületlenségre nemcsak az adott alkalmat, hogy még a fehér származásu kreolokat is kizárta a közhivatalokból a spanyol féltékenység, s minden idegen hajót, minden idegen árut távol tartottak az országtól, hanem az is, hogy a szellemi mozgalmak gondos elnyomása által megakadályoztak minden reformtörekvést s igy szabad eszméket importálni, vagy éleszteni alig lehetett. Buenos-Ayres és Caracas kikötőiben azonban angol és francia hajósok révén megismerkedtek az Európában divatos eszmékkel, melyeknek gyujtó hatása alatt elnyomatásuknak sulyát annál jobban érezték. Végre 1808. az angolok megkezdték az agitációt a gyarmatok fellázítására. E lázításnak foganatja azonban csak akkor lett, midőn a nagy francia császár a Bourbonokat a spanyol tróntól is megfosztotta, mire Buenos-Ayres-ben is kitört a polgárháboru, mely a köztársaságiak győzelmével végződött. E győzelem teremtette meg az argentinai köztársaságot, melybe a La Plata alsó folyása körül elterülő államok léptek be.E közben a cadixi alkotmány hire is eljutott a gyarmatokba VII. Ferdinánd trónját visszanyervén, nemcsak azt ellenezte, hogy az alkotmány kiterjesztessék a gyarmatok lakóira, hanem felállította az inquiziciót s véres üldözést kezdett a szabadelvüek, szabadkőmivesek és az ezekkel rokon társulatok ellen, egyuttal pedig Morillo tábornokot bizta meg azzal a feladattal, hogy a La Plata folyam mellékét visszahódítsa. Ezen expedició asz angolok támogatása mellett, - kiknek VII. Ferdinánd szövetségese volt - eleinte sikerült is; később azonban Morilló kegyetlenkedései ismét tápot adtak a szabadelvüek felkelésének, kik a caracasi származásu Bolivar Simonban (l. o.) kiváló műveltségü vezérre tévén szert, az erőszakra erőszakkal feleltek s a lefolyt harcokban a spanyol seregek sorait számos esetben megritkíták. E véres harcoknak Anglia sem lehetett sokáig tétlen szemlélője és bár VII. Ferdinánd szövetségese volt az angoloknak, ezek kereskedelmi érdekei megkivánták, hogy a gazdag spanyol gyarmatok nyitva maradjanak angol tőke és vállalkozási szellem előtt. Ezen okok arra ösztönözték Angliát, hogy az argentinai köztársaság függetlenségét elismerje. Ugyanezt tette Északamerika is, mely kereskedelmi szerződések által igyekezett az uj köztársaságot az idősebb védő szárnyai alá venni. Tiz évig tartó hosszas küzdelem után Délamerika többi államai is felszabadultak a spanyol uralom alól. Igy Venezuela, Uj-Granada Quito vidéke stb., melyeknek feszabadítója szintén Bolivár volt. Ez államok egyesüléséből származott a columbiai köztársaság, melynek élére maga Bolivár mint Libertador állott. Majd felső Perunak fontos bányavidéke felszabadítója iránti hálából a Bolivia nevet vett fel. Ezen években Mexikó (l. o.) is kivivta függetlenségét, ugyhogy 1825 táján Amerika száraz földjén a spanyoloknak egy talpalatnyi birtoka sem volt. Mindezen felszabadult államokban a köztársasági államforma vált uralkodóvá. A felszabadult államok oly óriási kiterjedésüek, hogy a gyarmatoknak egy államba való egyesítése alig volt lehetséges, minek folytán egymástól teljesen függetlenül alakultak meg a következő államok: 1. Argentina (Buenos-Ayre és vidéke, La Plata alsó folyása); 2. Peru; 3. Equador (Venezuela, Uj-Granada és Quito); 4. Közép-Amerika s 5. Mexikó. Az egyes államok felszabadulásának történetét l. az illető fejezetek alatt. V. ö. Marczali H., A legujabb kor története. De Rojas, Simon Bolivar. L. még az egyes országok történetét.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is