Delauny
(ejtsd: dölóni), 1. olasz tábornok és miniszterelnök (1849),
szül. 1786., megh. 1850 febr. 21. Nemes savoyai házból származott. 1835.
vezérőrnagy, 1843. tábornok, aztán Szardinia alkirálya lett, 1848. pedig a
szenátusba hitták meg. A navarrai leveretés után az általa alkotott kabinetben
ő vitte az elnökséget és a külügyminiszterséget 1849 márc. 27-től máj. 7-ig.
Mint reakcionáriusnak sok ellensége volt s kénytelen volt a teret D"Azeglionak
átengedni.2. D. Gyula Élie, franc. festő, szül. Nantesban 1828 jun. 12., megh.
Párisban 1891 szept. 5. 1856. az École des Beaux-Artsban: A fiatal Tóbiás
visszatérése c. festményével első dijat nyert. Drámai hatásu festményei közül
felemlítendők: Az apostolok kommuniója (1865); Kalvária-hegy; Brutus esküje (a
toursi muzeumban); Pestis Rómában (1869); Diana (1872; ez utóbbi kettő a
Luxembourg-képtárban); Dávid diadala (1874); Ixion lezuhanása a Hadesbe (1875).
Tőle valók a Ste. Trinité templom, s az uj operaház dekorációi és sok más egyéb
festmény. A párisi városháza számára készített terveket már nem hajthatta
végre.3. D. Károly Jenő, franc. matematikus és csillagász, született Lusignyben
Troyes mellett a de l"Aube départementban 1816 ápril. 9., megh. 1872 aug. 5.
Cherbourgnál, midőn csónakázás közben vizbe fult. 1834-től kezdve a műegyetemet
látogatta, honnan 1836. mint az intézet legkitünőbb növendéke távozott.
Kitüntetésül a Laplace tiszteletére alapított dijat nyerte el. Ezután a
«Mécanique céleste»-t tanulmányozta. 1841-48 a Sorbonne-on Biot-ot
helyettesítette a csillagászatból, ezután a párisi műegyetemen a felsőbb
mekánika tanára lett. 1855. Mauvais halála után ennek utóda lett a párisi
akadémiában. 1862. A Bureau des longitudes tagja lett. Később nagy viszálkodás
keletkezett D. és Leverrier között a párisi csillagdai megfigyelések miatt,
minek vége az lett, hogy D. 1870. Leverrier helyébe a csillagda igazgatójává
neveztetett ki. Főműve a: Théorie de la lune (1860-67, 2 köt.), mely műve
azonban nincs befejezve. Egyéb művei: Cours élémentaire de mécanique (1850,
10,. kiadás, Páris 1884); Cours élémentaire d"astronomie (1873, 7. kiad. Páris
1884); Traité de mécanique rationelle (1856, 7. kiadás Páris 1883). Ezen
nagyobb munkákon kivül még sok kisebb matematikai értekezést irt. V. ö.
Thevenot, Biographie de C. E. D. (Páris 1878).4. D. Lajos Arzén, franc.
szinész, szül. Párisban 1826 márc. 21. Szinpadra 1846. lépett az Odeonban s
ennél a szinháznál szerződtették első szerelmes szerepekre; 1848. lépett fel a
Théatre françaisban, 1850. társigazgatója lett e szinháznak és feleségül vette
Favart J. Pierrette szinésznőt. D. egyik legjobb vigjátéki szinész, játékában
az igazság elegánciával párosul, de tragédiákban is sikerrel próbálkozott (igy
Hugo Viktor Hernanijában).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|