Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Delescluze... ----

Magyar Magyar Német Német
Delescluze... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Delescluze

(ejtsd: döleklüz) Lajos Károly, párisi kommunista, szül. Dreuxben 1809 okt. 20., s elesett Párisban 1871 máj. 28. 1835. átvette a Journal de Charleroi belga lap szerkesztését, miután politikai okok miatt kénytelen volt Franciaországot elhagyni. 1841. pedig főszerkesztője lett Valenciennesben az Impartial du Nord cimü lapnak. A februári forradalom érdekében kifejtett tevékenységét a francia köztársaság azzal jutalmazta meg, hogy Nord és Pas de Calais départementok főbiztosává nevezte ki, ez állását azonban nemsokára elveszítette. Ekkor aztán a La Révolution démocratique et la Liberté républicaine c. lapot alapította, melynek lázító szocialisztikus cikkei miatt másfél évi börtönre és tizezer frankra, sőt 1849. deportációra is itélték. A büntetés elől Angolországba menekült; azonban 1853. visszatért Párisba, ahol ismét titkos politikai társulatokba elegyedett; e miatt négy évi börtönre itélték, sőt utóbb Cayennebe küldték, ahonnan csak 1859. tért vissza. Szenvedéseit a De Paris a Cayenne; journal d"un transporte (1867) c. művében irta meg. Visszatérése után egy ideig visszavonultan élt, mig nem 1868-ban megindítá a Reveil-t, amidőn sajtóvétség miatt megint elitélték. A császárság bukása után azt remélte, hogy kommunisztikus terveit és óhajait immár megvalósíthatja. De midőn a nemzeti védelem kormánya ellen 1870 okt. 31. felkelést tervezett, megint elfogták, néhány nap mulva azonban szabadon bocsátották. A kormány nagylelküségét azzal hálálta meg, hogy az 1871 jan. 22. lázadásban élénk részt vett. Febr. 8. a Seine départementben követnek választották a nemzetgyülésbe, mihelyest azonban márc. 26. a commune tagjává választotta, mandátumát letette. Ápr. 4. belépett a végrehajtó bizottságba, máj. 9. megbuktatta a jólét bizottságát s elnöke lett az uj bizottságnak; Cluseret bukása és Rossel lemondása után még a hadügyi bizottság vezetését is elvállalta. Ezen állásokban jobb ügyre méltó buzgóságot és erélyt fejtett ki, elnyomta az ellenzéki sajtót, gyakorolta és fegyelmezte a csapatokat és mindent megtett Páris védelmére. Midőn felismerte, hogy a Commune bukását többé fel nem tartóztathatja, a máj. 20. ülésen azt javasolta, hogy a versaillesi csapatok bevonulása előtt petroleummal gyujtsák föl az összes középületeket, a kezeseket pedig lőjjék agyon. És midőn végre máj. 28. a fölkelők utolsó erődítvénye, a Buttes Chaumont is az ellenség kezébe került, D. a rue d"Angoulemeben torlaszt emeltetett, melyen bátran bevárta az ellenséget; öt golyótól találva, halva rogyott össze. V. ö. Souvenirs de D. 1824-28. (a Revue rétrospective-ben, 9-11. köt.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is