Delhi

(Dehli, Dihli v. Dhilli),

1. a brit-indiai birodalom Pandsab főkormányzóságának egyik diviziója, 14530 km² területtel, (1891) 4433680 lak., 7 disztriktusra oszlik.

2. az ugyanily nevü divizió és disztriktus fővárosa, 252 m. magasban a Dsumma jobb partján, az é. sz. 28° 40" 30" és a k. h. 77° 16" 30" alatt, több vasuti vonal találkozójánál, (1891) 193580 lak., akik közt 95484 hindu, 72519 mohammedanus, 2676 dsain). A modern város, amelyet alapítójáról San-Dsihanabadnak hivnak, szabályosan épült, széles utcákból álló és 11 km. kerületben falak veszik körül, amelyeken 11 kapu vezet át. A falakat részben lerombolták. A főutca a Csandni-Csok kelet-nyugati irányban átszeli a várost, ebben vannak legnagyobb számmal elhelyezve a bazárok a melyekben ékszereket, sálokat, arannyal v. ezüsttel áttört kelméket, cizelált butorokat, D. iparcikkeit áruba bocsátják. A régi császári palota, pompás márvány épületek, mecsetek, fürdők és termek (a legkiválóbb a divan-i-khasz, magánfogadó terem) halmaza, a város keleti végében, a Dsumna partján áll, de 1857 óta düledező félben van. A városban magában van még a Kala-Maszdsid v. fekete mecset; a hindu templomok jelentéktelenek. D.-nek legtöbb műremeke azonban az ujabb várostól Délnek fekvő, 126 km² területü sikságon van, ahol a legkülömbözőbb időkből származó, csodásnál csodásabb épületeket, illetőleg csak romjait találhatni fel. Ilyenek III. Firuz palotája (1351), amelyet Timur dult föl és a mely mellett a hires Aszoka nevő monolit (250 Kr. e.) áll; a Purama Kila és a Daolat Lodi-mecset (1415); Dsei Szingnek nagyszerü csillagvizsgálója (1728); Humajun császár mauzoleuma (1554): Szafdar Dsangnak, az oudhi nábobnak sirja (1748); Nizam-Audin mecsetje (1321) és a mindezeket körülfogó XIV. és XV. századból való egyéb siremlékek. A sikság déli végében van a Kutab nevü épületcsoport, amelyben a 70 m. magas Kutab mecseten kivül ott van a vörös homokkőből és fehér márványból Sah-Dsehan által 1631-37-ig épített pompás Dsami-Maszdsid, India legszebb mecsetje, továbbá a csodálatos Aladin kapu (1295), az Altamach-mauzoleum (1210), a Pirthi Rads oszlopsora (a IV. századból) és a 14 m. magas 8500 kgr. sulyu vaspillér, amelyet 317. Dhava király állíttatott föl. Az angol városrész D.-től É-ra buja ültetvények közt épült.A legrégibb indiai legendák Madhanti, Hasztinapura és Indrapeszta nevü városokat emlegetnek, amelyek a modern D. helyén egymás után állottak. Indrapesztát (amely néven az orthodox hinduk D.-t maig is nevezik) a meg nem bizható brahmin krónikák szerint a XXX. sz-zadban alapították Kr. e. A Mahabharata hősei közt van egy Judichtera, aki a XV. században Kr. e. Indrapeszta uralkodója volt. A mitikus kor elhagyva 57. Kr. e. Dilu hindu uralkodó a régi Indrapeszta romjain uj várost alapít. 317. Kr. u. e város Dhava királynak, a vasoszlop készíttetőjének székhelye. Az ezután elhagyott D.-t Anang Pal radsa 736. a Tomara birodalomnak teszi székhelyévé (v. ö. Lassen Indische Alterthumskunde III. kötet és Cunningham: Archeological Survey Report for 1862-63. Journal of the Asiatic Soc. of Bengalban 1864 supplement). 1193. a panipati csata után, a melyben a hindu függetlenség és Pirthi Rads, ez utolsó brahmin császár is elesett, D.-t Kutab-Oudin, Mohammes Sahab-Oudin Ghori hadvezére hódítja meg. Kutab császárrá levén. D.-t tette terjedelmes birtokainak fővárosává és ezt ő, valamint utódai Altamach és Ala-Eddin számos művészi becsü épülettel gazdagította. 1321. Toglak, egy uj dinasztia megalapítója, nehány km.-nyire K. felé építette székhelyét; 1325. III. Firuz pedig a régi Indrapeszta helyére tette azt át. 1397. a vad Timur rommá döntötte. 15 évvel későbben Daolat Lodi kemeli a várost romjaiból és ismét császári székhellyé teszi. 1554. Humajun, Babernak, az első nagymogulnak fia költözködik belé, de utódai ismét elhagyják. 1631. Sah Dsehan uralma alatt azonban ismét császári székhellyé lesz. 1739. a persa Nadir sah, 1756. az afgánok és 1758. a mahrattok pusztítják el és ez utóbbiak 1806-ig névleg urai is maradnak. Ezen ismételt pusztítások a várost régi fényéből kivetkőztették. 1806 óta D. angol birtok; a mohammedánus indiaiak azonban ennek dacára mindig fővárosuknak tekintik. 1857. a szipahik föllázadván, a 90 éves Bahadur radsát uralkodójuknak kikiáltván, fölkelésük főhelyévé D.-t tették. Az angol generális Nicholson csak hosszu ostrom és véres harcok után tudta 1857 szept. 20. ismét visszafoglalni. 1877. itt volt a fényes durbar, amelyen lord Lytton indiai alkirály elnöklete alatt Victoria angol királynőt India császárnőjévé kikiáltották.

Forrás: Pallas Nagylexikon