Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Déli vasut... ----

Magyar Magyar Német Német
Déli vasut... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Déli vasut

Ausztriában - 1841 december 19-én kelt császári elhatározással - az államvasuti rendszer fogadtatván el, a vasutak első vonalai tényleg állami kezelésben épültek. 1855. azonban, a birodalom zilált pénzügyi viszonyai miatt, a birodalmi vasuthálózat megteremtésének eszméjével fel kellett hagyni s a vasutak építését magánvállalatok vették át. Ekkor keletkezett az 1856 évi okt. 8. kelt engedélyokmány alapján a Ferencz József keleti vasuttársaság. E társulat engedélyt kapott: a) Bécsből Sopronon és Nagy-Kanizsán át Eszékig; b) Uj-Szőnyről Székesfehérváron át Eszékig (Pécsre vezetendő szárnyvonallal); c) Budáról Nagy-Kanizsán át Pöltschachig; végre d) az Eszéktől Zimonyig terjedő vonalak megépítésére. Ugyanekkor az osztrák kormány a lombard-velencei állami, továbbá a bécs-trieszti és a többi déli vonalakat szintén magántársulatoknak adván el, 1858 szept. hó 23. kelt jegyzőkönyv értelmében megengedte, hogy a fentebb említett «Ferencz József keleti vasuttársaság» és az utóbb említett vonalak birtokosai mind egy társulattá alakuljanak.Ez engedély alapján jött létre az 1867-ig fennállott: «Cs. kir. szab. déli állami és lombard-velencei középolaszországi vasut-társaság.» A központi kormány a társaságnak ujólag engedélyezte a következő magyar vonalak építését: a) Bécsujhely-Sopron; b) Steinbrücktől Zágrábon át Sziszekig, a károlyvárosi szárnyvonallal; c) Székesfehérvár-Uj-Szőny; d) Sopron-Kanizsa.Az 1859-iki hadjárat után a lombardiai és középolaszországi vonalak olasz fenhatóság alá kerülvén, az eddig kizárólag osztrák társulat nemzetközi társulattá változott át és az osztrák és olasz vonalakra nézve külön, egymástól független igazgatást szerveztek, a társaság érdekeinek megóvását Páris székhellyel egy komitéra bizták s a részvényesek ez időtől kezdve közgyüléseiket is ugyancsak Párisban tartották meg. Az Olaszországban volt vonalhálózat kis terjedelme miatt nem volt életképes, de a tőke közös lévén, az osztrák vonalak jövedelmét is azok nyelték el. Minthogy azonban a társulat potom áron nem akarta e vonalakat eladni, hálózatát is életképes vonalakkal igyekezett kibővíteni. Az 1865-ben 241 mértföldre gyarapodott hálózatot most már külön vállalattá lehetett volna átalakítani, de az 1866-iki hadjárat e tervnek megvalósítását meghiusította, sőt a bécsi békekötés teljesen olasz fenhatóság alá rendelvén e vonalakat, Olaszország a maga hasznára fordította az ujabb helyzetet, s ujabb, meddőnek mondható vonalak építésére kényszeríté a társulatot. Az ujabb beruházások a társulatot a tartaléktőke felemésztése következtében anyagi romlással fenyegetvén, a társulat 1874. az osztrák kormány diplomáciai intervencióját kérte, hogy a társulati vagyon megosztassék, mi végre 1875. a baseli szerződés alapján végre is hajtatott. 1880. a déli vasut adómentessége lejárván, a magyar kormány a magyar vonalak elkülönítése végett kezdett tárgyalni. E tárgyalások végeredménye volt, hogy a magyar állam megvette a zágráb-károlyvárosi vonalat és a társulat - tőkéjének szétválasztása nélkül - magyar vonalai számára, habár aránylag kis hatáskörrel, de mégis külön üzletigazgatóságot szervezett. Ez igazgatóság működését 1880 aug. hó l-én kezdette meg. Az alapszabályok 1. pontja szerint a társaság a magyar korona területén fekvő vonalai műszaki és kereskedelmi szolgálatának vezetésére üzletigazgatóságokat állít fel. Ezen üzletigazgatóság székhelye Budapest, hivatalos nyelve, a vezérigazgatósággal való levelezés kivételével, a magyar. 2. §. Az üzletigazgatóság élén egy üzletigazgató áll, ki közvetlenül a társasági vezérigazgatóságnak van alárendelve.

A társulat igazgató-tanácsa Párisban ülésezik, a tulajdonképeni vezérigazgatóság pedig Bécsben maradt. A zágráb-károlyvárosi vonal megvételéről szóló szerződés 1880 márc. 11-én köttetett meg. Az erre vonatkozó törvény az 1880. évi XLIV. t.-c. A vételár a szerződés 5-ik cikkében van megállapítva: «Vételár fejében kötelezi magát a magyar királyi kormány a cs. kir. szab. déli vaspályatársaságnak 1880. évi dec. hó 23-tól fogva, ezen társaság engedélyének egész tartama alatt, azaz 1968. évi dec. 31-ig 240000 o. é. arany forintnyi állandó és változatlan s semmiféle jelenlegi vagy jövendőbeli adónak alá nem vetett járadékot (annuitást) két egyenlő, mindegyik év jun. 23. és dec. 23. esedékes 120000 osztrák értékü arany forintnyi félévi részletekben, effectiv osztrák-magyar vagy egyenértékü külföldi aranydarabokban, a magyar királyi központi állampénztárnál Budapesten fizetni és a cs. kir. szab. déli vaspályatársaságnak az 1867 ápr. 13. kelt szerződés 9. cikke alapján a társaság által 1880. jan. 1-ig élvezett adómentesség meghosszabbítását további tiz év tartamára, azaz 1880 jan. 1-től 1889 dec. 31-ig engedélyezni. Ami fentebb kikötött évjáradék fizetését illeti, az 1880 dec. 23. esedékes 120000 frtnyi részlet csak akkor lesz a megállapitott összegben fizetendő, ha a pálya 1880 jul. l. átadatik. Ha azonban ezen átadás jul. l. előtt vagy után, de még az 1880. belül történik meg, akkor az 1880 dec. 23. fizetendő összeg pro rata temporis számítandó ki. Ha az átadás csak 1881. évi jan. l. v. l. után történnék meg, akkor az első évjáradéki részlet 1881 jun. 23. válik esedékessé és annak kiszámítására nézve az épp idézett alapelvek érvényesek.Ezenkivül biztosíttatott a zágrábi pályaudvartól a károlyvárosi vonal elágazásáig terjedő déli vasuti vonal használatára a peage jog és a 7-ik cikkel a Fiume felé irányuló forgalom lett megvédve: «A cs. k. szab. déli vaspályatársaság kötelezi magát, hogy a magyar állomásairól Triesztbe szállítandó küldeményekre vonatkozó összdijtételeket, és pedig ugy a szabványdijszabásokra állapítottakat, mint azokat is, melyek bizonyos feltételek alatt mérséklés utján engedélyeztetnek, alacsonyabbra soha sem fogja állítani azon összdijtéteteleknél, melyek a nevezett állomásokról saját vonalain Szt.-Péteren át Fiumébe szállított küldemények után szedetnek be. Ezen kikötés az engedélyokmányszerü árszabási határozmányok kiegészítő részeinek tekintendő.»

A magyarországi vonalakba fektetett építési tőke pedig kerek 63 millió forint volt.

Ma a magyar vonalak egész hossza összesen 702 km., az osztrák vonalaké 1531 km.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is