Délibáb

v. déli bába (fata morgana), optikai tünemény, mely az Alföldön és oly sikságokon észlelhető, hol a levegő alul erősen felmelegszik. A légrétegek sürüségében nagyobb különbségek mutatkoznak és Biot szerint egy földi tárgyról jövü fénysugár a külömböző sürüségü rétegeken áthaladva, folytonos törést és teljes visszaverődést szenvedve érkezik a szembe, mely annak fordított képét az utolsó törés irányában alant látja. Egész tájak a szemhatáron vizben látszanak uszkálni, melyből falvak, ligetek, dombok kiemelkednek, mig alant azoknak tükörképe jelenik meg. A fata-morgana igazi hazája Alsó-Egyiptom, Arábia és a Szahara-sivatag, hol e tüneményt egész mondakör a csodálatosság jellemével ruházta fel. Hasonló jelenséget tapasztalhatni a tengeren ott, hol meleg áramlatok, p. a golfáram, a levegőt alul felmelegítik. A sark körül ellenben a sugártörés folyamata ellenkező értelemben megy végbe, mivel ott a légrétegek sürüsége a magassággal fogy; ott a szemhatár alatt levő hajó fordított képét látják néha a levegőben lebegni és fölötte e kép egyenes állásu tükörképét.Ipolyi (Magy. myth. 90.) a D.ról szóló fejtegetésével kapcsolatban két mondát is közöl, melyek egyikében a D. az alföldi Pusztának a lánya, a Tenger testvére, s a Szél meg a Nap versengnek szerelmeért. A másik szerint D. a Puszta és a Tenger leánya, kinek kegyére a Nap és a Felleg áhitoznak, de a D. ebben a mondában is a Napot szereti. Tompa népregéi között a 28. a Csörsz mondájával (l. o.) hozza kapcsolatba a D.-ot, ki itt Rádnak, a longobardok királyának a leánya s Csörsz avar király kedvese. Ugyancsak Tompánál a 46. (A sirató) regében is mondai vonásokkal szinezve szerepel a D. Csak az a kérdés, mennyi mindezen regékben az eredeti népies hagyomány és mennyi az egyéni, költői alkotás ?

Forrás: Pallas Nagylexikon