Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Delijannisz... ----

Magyar Magyar Német Német
Delijannisz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Delijannisz

1. Tódor, görög államférfiu, szül. Gortyniában 1826-ban előkelő családból. A jogot Athénban tanulta s az államszolgálatban gyorsan emelkedett a legmagasabb állásokba. 1867. a krétai felkelés folyama alatt Párisban járt diplomáciai küldetésben, s azután külügy- majd kultusz- és pénzügyminiszterré lett. Az 1877-iki miniszteriumban a háborura szavazott. Mint külügyminiszter, Komunduros mellett a berlini békekongresszuson meghatalmazott volt, hol a helyzet nehézsége dacára, Görögország száméra Teszaliát és Epirus nagy részének átengedését kieszközölte. Komunduros halála után az ellenzék vezére lett s 1885. egy uj miniszterium megalakításával bizták meg. Mint miniszterelnök a Balkán félsziget népeinek a kelet-ruméliai forradalom s a szerb-bolgár háboru kitörése folytán keletkezett mozgalmakat, s ebből kifolyólag a porta szorult helyzetét Görögország előnyére s a saját dicsőségére ki akarta zsákmányolni. Ezért 1885-86. költséges hadifelszereléshez látott és azután azt követelte Törökországtól, hogy a berlini kongresszus által görögországnak itélt területet a maga egészében neki átadja. Az európai hatalmaknak minden figyelmeztetése, sőt fenyegetései dacára a hadsereg mozgósítását és nagyobb kölcsön felvétele által szaporította a görög államadósságot, mire azonban a nagyhatalmak (Franciaország kivételével) erélyesen közbelépvén, D. tiltakozása dacára a mozgósítást beszüntették, hajóikat a Phaleron-ba küldték és a görög partokat ostromzár alá fogták. Erre D. lemondott s az uj Trikupisz -féle miniszteriummal szemben az ellenzék élére állott. Az 1890-iki októberi választások alkalmával pártja győzedelmeskedvén, ujból kabinetalakítással bizatott meg (nov. 4.). Ő maga az elnökséget meg a belügyet, Delijeorjisz pedig a külügyi tárcát vállalta el. Első dolga volt, hogy ellenfelét, Trikupiszt vád alá helyezte. A Korfún és Zantén kitört zsidóüldözés a külföld felszólalását vonta maga után, de D. biztosította a hatalmakat, hogy a görög kormány a zsidók védelmezésére elegendő erővel s hatalommal rendelkezik. 1892. febr. D. a már nagyon is ingadozó állami hitel javítására megszavaztatta a kamarával a dohány-monopolium behozatalát és a behozatali vámok felemelését. Ekkor azonban, febr. 23. a király azonnal való lemondásra szólította föl D.-t, ki le is köszönt. A király szokatlan eljárása külföldi bankároknak, Görögország hitelezőinek felszólalására vezethető vissza, kik a D. által életbe léptetett reformok által érdekeikben megsértve érezték magukat. A képviselőház többsége ugyan, szintugy Athén lakói, D.-nak fogták pártját, a kir. palota előtt tüntetésre is készült, de a katonai őrség hamar elnémította a mozgalmat. A király márc. 5. Konstantopulosz, az új választások megejtése után pedig (jun. 21) Trikupiszra bizta a kormányt, kivel szemben D. megint az ellenzék vezetését vállalta el a kamarában.2. D. Miklós, az előbbinek unokaöccse, D. Péter fia, (a ki Ottó király idejében külügyminiszter volt), szül. 1844. 1870-80-ig görög követségi ügyvivő volt Párisban, azután követ Belgrádban, 1886 óta pedig követ Párisban.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is