Delirium
(lat.), félrebeszélés, fantáziálás, a központi idegrendszer
szellemi folyamatainak azon megzavarása, melyben a betegek fátyolozott, ködös
öntudattal, helyzetüket, környezetüket föl nem ismerve, kóros képzetek és
káprázatok behatása alatt, többé-kevésbbé összefüggés nélkül beszélnek és
cselekszenek. A D. okaira és lefolyására nézve különböző lehet. Lefolyására
nézve lehet a D. heveny vagy kronikus. A heveny D. leggyakoribb formája a lázas
D., mely különféle heveny lázas testi betegségek és pedig legtöbbször heveny
fertőző betegségek (hagymáz, vörheny, kanyaró, gyermekágyi láz stb.) lefolyása
alatt a testi hőmérsék emelkedésével lép föl. Ezen esetekben a fertőző anyag
mérgező hatását az agy kéregelemeire tekintik a D. okául. Ilyen mérgező anyag
okozta D. a heveny szeszmérgezési D. (Delirium alcoholicum acutum, v. delir.
tremens), melyet tömeges káprázatok, nevezetesen látási káprázatok jellegeznek
(l. Alkoholizmus). Ilyen D.-k fejlődésére nem minden egyén bir egyforma
hajlammal. Vannak egyének, kik hőmérsékük kisebbfoku emelkedése mellett is már
élénken delirálnak. Igy különösen hajlamos a delirálásra általában a
gyermekkor; felnőttek közül pedig a gyengébb szervezetü, idegbetegségre
átöröklés után hajlamosított egyének, vagy végre szeszes italok túlélvezése
által gyöngült központi idegrendszerrel biró egyének, kik jelentéktelen műtétek
után is delirálnak. A D. járhat kisebb-nagyobb izgalommal és mozgási
tünetekkel, melyek szerint megkülönböztetjük a csöndes D.-t (del. blandum, v.
mite) az őrjöngő deliriumtól (del. furibundum). Ezen gyorsan muló D. mellett az
elmebetegségek képviselik a kronikus D.-ok eseteit. Az elmebetegség formája
szerint különféleképen nyilvánul a D., melynek szinét és tartalmát v. a kóros
alaphangulat adja, p. a búskomorságban vagy a mániában (del. melancholicum,
maniacale), vagy pedig a fölmerülő téveszmék és káprázatok és ezeknek változó
v. állandó jellege. Ilyenképen megkülönböztethetünk nagyzási D.-t, üldöztetési,
mérgeztetési, befolyásoltatási, megfigyeltetési, önvádlási, erotikus,
nihilisztikus, átváltoztatási stb. D.-t, a szerint, a mint vagy öntúlbecslési
vagy üldöztetési stb. tartalmu téveszmék és káprázatok jellegzik a kórképet. L.
Elmebetegségek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|