Delisle

(ejtsd: dölil) József Miklós, francia csillagász, szül. Párisban 1688 ápr. 4., megh. u. o. 1768 szept. 11. A College de France-ban tanár volt és mint ilyennek Lalande és Messier voltak tanítványai. 1725. Oroszországba ment és a pétervári tudományos akadémiánál csillagászati iskolát szervezett, melyből több neves orosz csillagász került ki. 1740. a Merkurnak a nap előtti átvonulását észlelte. Nagy része volt az orosz birodalom Kyrilov-féle atlaszának kiadásában; utazásainak eredményeivel is gazdagította a fizikát és földrajzot. Főkép a fogyatkozásokat és az azokat kisérő tüneményeket észlelte. Munkái: Mémoires sur les nouvelles découvertes au nord de la mer du Sud (Páris 1752), Mémoires pour servir á l"histoire et aux progres de l"astronomie, de la géographie et de la physique, (Pétervár 1738), Eclipses circumjovialium, sive immersionis quator satellitum Jovis, ad annos 1734, 1738 et menses priores 1739. ((Berlin 1734).2. D. Lajos, anyai részről felvett nevén De la Croyere, az előbbinek testvére, ugyancsak csillagász. Azon célból, hogy Oroszország több fontosabb pontjának földrajzi helyét csillagászatilag meghatározza, Archangel kormányzóságát és Szibériát egészen Kamcsatkáig beutazta; Bering kapitányt 1741. Kamcsatkából Amerikába kisérte, ugyenezen év okt. 22. azonban alig hogy az amerikai partokról visszatért, az Aracsa-öbölben meghalt.3.D. Lipót Viktor, francia paleografus és történetiró, szül. Valognesban (Manche), 1826 okt. 24. tanítványa volt az École des chartesnak. Ez intézetnek Bibliotheque c. folyóiratában kiváló érdekességü és fontosságu tanulmányokat közölt, melyek egy csapással megalapították hirnevét. Ilyenek: Recherches sur les revenus publics en Normandie au XII siecle; Les monuments paleographiques concernant l"usage de prier pour les morts. Rechercher la condition de la classe agricole en Normandie au moyen-age c. tanulmányát az Akadémia a Gobert-féle nagy dijra méltatta (1851). A következő évben alkalmazást kapott a császári könyvtárban; 1857. az Akadémia tagja s 1874. a könyvtár igazgatója lett. További művei közül megemlítendők: Cartulaire normand de Philippe-Auguste (1852); Catalogue des actes de Philippe-Auguste (tartalmas bevezetéssel 1856); Recueil de jugements de l"échiquier de Normandie au XIII. siecle (1860); Inventaire des manuscrits du fonds latin (1863-71, 5 köt.); Documents sur les fabriques de faience de Rouen (1865); Observations sur l"origine de plusieurs manuscrits de la collection de M. Barrois (1866); Histoire du chateau et de sires de Saint-Sauveur le-Vicomte (1867); Le cabinet des manuscrit de la Biblitheque nationale (1869-81, 3 köt.); Chronique de Robert de Torigni (1872-74, 2 köt.); Inventaire général et méthodique des manuscrits français (1876-78, 2 köt.); Mélanges de paléographie et de bibliographie (1880). A Recueil des historiens des Gaules et de la France c. nagy irodalmi vállalatnak is D. áll az élén. Az utolsó évtizedben a római könyvtárakban kutatott és buvárkodásának eredményeit különösen nagyszabásu munkában értékesíté. Les registres d"Innocent III. (1888). Részvett a Hist. littéraire de la France XXX. kötet szerkesztésében. Legujabb műve pedig a: Littérature latine et hist. du moyen age (Páris 1890).4. D. Kolozs, francia történész, szül. Vaucouleursben 1644 nov. 5., megh. 1720 máj. 2. A jogi pályára lépett, de korán megkedvelte a történelmet és a vele rokon tudományokat, melyeknek avatott művelője volt. Főbb művei: Relation historique du royaume de Siam (Paris 1684); Abrégé de chronologie (Páris 1730, 3 köt.); Abrégé de l"histoire universelle depuis la création du monde jusqu"en 1714 (Hága 1731, 7 köt.); Atlas historique et génealogique (Páris 1758).5. D. Vilmos, francia geografus, szül. Párisban 1675., megh. 1726. Sok térképet adott ki, amelyek kiállítása és tiszta metszése a régibb térképekét messze meghaladta. 1702. az akadémia tagjává lett, királyi geografusi cimet kapott és a trónörökös (XV. Lajos) földrajzi tanárának nevezték ki. Nagy Péter megbizásából a Kaspi-tenger nagy térképét készítette el, amely először mutatta azt valódi helyzetében és formájában. Traité du cours des fleuves c. műve 1720. jelent meg Párisban.

Forrás: Pallas Nagylexikon