Délszláv pénzek

Ezen név alatt Bulgária, Szerbia és Bosznia régi érmeit szoktuk érteni, mig a szlavoniai báni érmek inkább a magyar éremtan körébe tartoznak. A legrégibb délszálv pénzek a bolgár pénzek. Eddig a következő bolgár cároktól ismerünk pénzeket: Simon (888-927); I. Asien (1186-1196); II. Péter (1196-1201); II. Asien Joan (1218-1241); II. Mihály Asien (1245-58); Svetoslav (1294-1322); III. Mihály (1323-1330); Straismir János (1371-1397); Sisman János (1371-95). Ezek mind ezüst pénzek, nagyságuk (Misunet mértéke szerint ) 3-5¹/₂, sulyuk o,55-1,50 gr. Külsejük teljesen bizanci. Mint az egykoru bizanci császárok pénzein, ugy a bolgár pénzeken is az előlapon közönségesen az álló vagy trónon ülő megváltó képe kereszttel látható, jobb kezét áldásra felemelve; a felirat itt is csak IC-XC (Jesus Christos). A hátlapon a cár és a cárné állva vagy ülve, tartván a keresztet vagy zászlót; a felirat ó-szláv és a cár nevét és cimét tartalmazza. Hol verettek ezen pénzek, nem tudjuk. A pénzverők kétségkivül bizanciak voltak. A bolgár pénzek ma meglehetősen ritkák, mert eddig csak körülbelül 300 db ismeretes.

A szerb pénzek

sorozata kezdődik I. Vladislavval (1234-1241) és végződik Lazarevi? Istvánnal (1389-1427). Összesen 14 királytól és több deszpotától és azonkivül három városnak autonom pénzeit ismerjük. A szerb pénzek is többnyire ezüstből valók; létezik ugyan néhány aranypénz is, de ezeknek valódiságuk eddig még kétséges, azonkivül van néhány rézpénz is, de ezek nagyon ritkák. Az ezüst pénzek nagysága szintén 3-5¹/₂, sulyuk 0,50-2,00 gr. Külsejük velencei befolyás alatt áll, és például Uros pénzei már alig különböztethetők meg a velencei matapanoktól. A felirat latin vagy szerb és közönségesen az előlapon a megváltó nevét, a hátlapon a fejedelem nevét és cimét tartalmazza. Csak Oliver deszpota pénzén van hátul latin, elől pedig szerb felirat. A pénz értéke vagy veretésének ideje soha sincsen kitüntetve. Pénzverő helyek voltak Novobudo, Brskovo, Rudnik, Smedorovo. A pénzverők valószinüleg Velencéből vagy Raguzából jöttek. A szerb pénzek átlag nem ritkák.

Boszniai pénzek

eddig ismeretesek a következő fejedelmektől: Kotromani? I. István (1290-1313); II. István (1322-54); I. Tvrtko (1354-91); Ostoja István (1398-1404), 1408-18); II. Tvrtko (1404-1408, 1415-43); István Tamás (1443-61); István Tamasevi? (1461-63) és Ujlaki Miklóstól (1471-77). Azonkivül ide számítandók Subi? Pál (1283-1312) és Subi? Mladen (1302-22) bánok, továbbá Hervoja szpalatói herceg (1403-15) pénzei is. Boszniából eddig csak ezüst pénzek ismeretesek. Nagyságuk és sulyuk olyan, mint a szerbeké. Külsejük szintén a velencei pénzekre hasonlít. Feliratuk mindig latin, csak egynéhány darabon van szláv felirás, de az is latin betüvel. Itt is az előlapon a megváltó, vagy szt.-György, vagy szt.-Trifon látható; a hátlapon a fejedelem képe vagy csak cimere. A cim mindig igen rövid. A boszniai pénzverdékből csak Cattaro névleg ismeretes. A boszniai pénzek átlag ritkábbak a szerbeknél, de nem oly ritkák, mint a bolgár pénzek.

Forrás: Pallas Nagylexikon