Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Demeter... ----

Magyar Magyar Német Német
Demeter... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Demeter

(Dmitrij), orosz hercegek s cárok nevei.

1. D. (Alexandrovics ) (I.) Njevszkij Sándor nhg fia, 1258. Novgorod fejedelme volt. Vaszilij Vladimir nagyherceg halála után, 1276. elfoglalta a nagyhercegi trónt, de fivére, András, a tatárok segítségével elkergette őt. Később ujra visszaszerzé uralmát s azt haláláig, 1294-ig megtartotta.

2. D. (II.), Mihály nagyherceg fia, 1320. kapta meg Novgorod trónját, de a tatár khánnak szavát kellett adnia, hogy atyja gyilkosát, Danilovics Györgyöt nem fogja bántani. Ez igéretét később megszegte, mert halálos ellenfelét egy alkalommal leszurta. A khán emiatt 1326 szept. 15. kivégeztette.

3. D. (III., Konsztantinovics), Szuszdal fejedelme, 1360. moszkvai nagyherceggé lett, de már 1362. vissza kellett lépnie; erre belépett egy szerzetbe és 1383. halt meg.

4. D. (IV., Ivanovics Donszkoj), III. D.-t 1363. követte a nagyhercegi trónon. Ő építette 1367 óta a Kremlt Moszkvában, ahová székhelyét tette át. A litvánokat 1368. visszaverte s kibékíté Mamai tatár khánt, ki trónjától megakarta őt fosztani. Machmet kazáni bolgár szultánt megadásra kényszerítette s midőn emiatt Mamai khánnal összetüzött, ennek hadseregét 1378 aug. 11. megverte. 2 évvel később (1380 szept. 6.) a kulikovi sikon magát Mamait is legyőzte és ez alkalommal kapta a Donszkoj, azaz Doni melléknevet. Tochtamys khán azonban 1381. bevette Moszkvát, hol csapatai borzasztó pusztítást vittek véghez. D. Kosztromába menekült s midőn visszatért, 24000 embert talált leölve. Megh. 1389 máj. 19.; utódja 17 éves fia Vaszilij lett.

5. D. (II.), kegyetlen Iván legifjabb fia, született 1583 okt. 19., néhány hónappal atyja megöletése előtt Ivanovics Fjodor cár atyjával együtt Uglicsba számüzte őt, hol Godunov Borisz rendeletére meggyilkolták. Mások szerint anyja megmentette őt, azáltal, hogy más gyermekkel kicserélte. Halálának bizonytalansága következtében támadtak az ál-D.-k (Pseudodemetrius), kiknek elseje 1603. tünt föl. Ez állítólag Otrepijev Griska, a csudovi klastrom egy szerzetese volt, egy Jaroszlawban székelő nemes, de elszegényedett család sarja. Először Visznievszki litván fejedelem és Mniszek szandomiri vajda előtt fedezte fel magát, ki III. Zsigmond lengyel királynak is bemutatta őt s lányát is nőül adta neki. A rendkivüli hasonlatosság szerencséje volt ez ál-D.-nek s minthogy eszközül tekinthették Oroszország ellen, nagyban támogatták őt a lengyelek. Boriszt ismételve megverte s állítólag meg is mérgeztette fiát és utódját, Fjodort, valamint anyját foglyul ejtette és megfojtotta. Moszkvában D. trónra lépett és erélyesen, eszélyesen uralkodott. Midőn menyasszonya a katolikus Mniszek Marina 2000 lengyellel Moszkvába jött, lázadás ütött ki, melyet az áruló Sujszkij Vaszilij herceg vezetett. D.-t megölték, Marina is alig kerülte el a halált s börtönbe vetették. E történetet dolgozta fel részben Schiller befejezetlenül maradt utolsó drámájában, valamint Puskin Sándor Borisz Godunov c. tragédiájában. - A második ál-D. 1607. lépett föl s megtámadta a trónra jutott Sujszkijt. Azt mondta, hogy ő az előbbi D., ki Moszkvából elmenekült. A cárt Szandomirnál megverte s midőn Mariva őt férjéül elismerte, nagy párt állott mellé. Végül azonban Zelkjewski hetman, III. Zsigmond fia, Vladiszlav számára elfoglalta Moszkvát s a Kalugába menekült ál-D.-t 1610. megölette. - A harmadik ál-D. Szidor dékán volt, ki Pleskov városát elfoglalta, a lakosság azonban elkergette őt s később 1613. kivégezték. - A negyedik ál-D. az első igaz D. és Mniszek Mariva fia volt, ki atyja halála után a börtönben született s kit egy hű szolga megmentett. A keresztelő pap vállára maró nedvvel ráirta eredetét; ezt 26 évre rá egy orosz pap fürdés közben meglátta, megismertette őt s kieszközölte számára Vladiszlav lengyel király pártfogását. Ennek halála után elhagyatva Svédországba, innen Holsteinbe futott; a holsteini herceg azonban kiszolgáltatta a cárnak, ki őt 1665. Moszkvában megfojtatta.

6. D., Svinimir horvát királynak keresztény neve.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is