Demetrios

1. Phalereus, gör. filozofus s államférfi, szül. Phaleronban Kr. e. 354 v. 348., meghalt röviddel 283 után. Theophrastus tanítványa volt; Kassandros király 318. Athen kormányzójává tette. Tiz évig kormányozta a várost, melynek polgárai hálájuk kifejezéseért 360 szobrot, ahány nap az évben van, emeltek neki. Midőn 307. Demetrios Poliorketes a város ellen vonult, menekülnie kellett s az ellenpárt halálra itélte. Először Kassandroshoz ment Macedóniába, később I. Ptolemaioshoz Egyiptomba, ahol ő vetette meg alapját a hires alexandriai könyvtárnak. A király utódja Ptolemaios Philadelphos felső Egyiptomba számüzte, ott is halt meg állítólag kigyó harapásától. Vagy ötven művet irt, történetit, politikait, filozofiait, retorit és grammatikait, de egy sem jutott ránk. Az a retorikus munka, a szónoki előadásról, melyet sokan neki tulajdonítottak (Rhetores graeci 9. rész. Walztól Stuttgart 1836) sem tőle való. A megmaradt töredékeket l. Müller C. Fragmenta historicorum Graecorum c. gyüjteményében. L. Ostermann: De D. Ph. vita etc. (Hersfeld 1847. 2 köt., Fulda 1857).

2. D. Poliorkétés, született Krisztus előtt 354 körül Antigonos fia a diadochok (l. o.) versengése idejében már mint ifju részt vett atyja harcaiban N. Sándor örökéért. Hadvezéri tehetségével és bátorságával korán kitünik, noha ifjui heve és vakmerősége gyakran elhomályosították ezeket, mint Gaza mellett Ptolemaios egyiptomi serege ellen elveszített csatájában (312), veszteségét azonban nemsokára a sziriai győzelmével hozta helyre. Selenkos elleni hadjárata, kitől Babilon második várát nem tudta elfoglalni, visszavonulással végződött (311). A következő években nemcsak elüzte a Klikia parti városait megszálló egyiptomi csapatokat, hanem 307. Athént is felszabadította Kassander uralma alól, elfoglalta a Munikhia-kikötőtől, diadalmenettel vonult be a városba, melynek nagy mennyiségü élelmi szert és hajóra való fát igért, amiért hálából királyi tiszteletben részesült. Atyjától Ptolemaios ellen harcra hivatván, Ciprusba vitorlázott, megverte Ptolemaios testvérét Menelaost és ostrom alá fogta a sziget fővárosát, Salamist. Az ostromnál alkalmazott nagyszerü hadi gépei miatt kapta a poliorkétés (városfoglaló) melléknevet. Tengeri csatában megverte a segítségül jövő Ptolemaiost és elfoglalta a várost. Rodus szigetének ostroma ellenben nem sikerült s a szigettel békét kellett kötnie. Erre ismételve kiüzte Görögországból Kassandert, hosszabb időt töltött zajos élvezetek és kicsapongások közt Athénben és 302. atyjával Kisázsiába vonult, akivel 301. Ipsos-nál nagy vereséget szenvedett, amelyben atyja elesett s ő maga seregének csak kis részével menekülhetett. Athéntől visszautasítva, Ázsiában bolyongott, majd visszatért Görögországba, Athént ujra elfoglalta. Kegyesen bánt e várossal és 294. felhasználta a Makedóniában duló zavarokat, hogy ez ország trónját magához ragadhassa. Azonban pazarlásaival és elbizakodottságával megyülöltette magát és nagy hadi készülődéseivel a fenyegetett királyokat: Seleukost, Lysimakhost és Ptolemaiost maga ellen való szövetkezésre ingerelte. Kevéssel a háboru kitörése után elhagyták katonái, erre 287. Makedóniából menekülni kellett és elbetegesedve 286. Seleukos-tól Kilikiában elfogatott, ahol 283. Apameia városában meghalt. D. hű képe izgalmas korának, vitéz a vakmerőségig, szenvedélyes sokszor a meggondolatlanságig; a veszedelem pillanatában okos és gyorsan határozó és cselekvő, kalandvágyó, telve nagyzó tervekkel, e mellett szellemes és finom műveltségü, de viszont kicsapongó, sokszor a középkori condottierikhez hasonló, mégis igazi nagy hadvezér volt.

3. D. Unokája II. D. 10 évig uralkodott, Makedónián folytonos harcok közt.

4. D. Soacutetér (megváltó), nevét a babilóniaktól kapta, akiket zsarnoki szatrapájoktól, Timarkhostól megszabadított. Seleukos Philopátor fia, ifju éveit Rómában mint kezes élte át. Nagybátyja, Antiochos Epiphanés halála után 163. K. e., titokban, de valószinüleg a szenátusz beleegyezésével Sziriába menekült és hatalmába kerítette a trónt, 161. megdöntötte Antiochos Eupatór uralmát és Rómátol elismertetett Sziria fejedelmének. A zsidók ellen eredménytelenül harcolt. Iszákosságra adván magát, kegyetlenkedni kezdett és egy lázadás alkalmával 151. megöletett.

5. D. Nikatoacute r, előbbinek fia, a nagy küzdelmek árán megszerzett atyjai trónon csak idegen zsoldosok és a makkabeusi Jonathan segítségével tarthatta fenn magát. Pártusok ellen indított szerencsétlen vállalata alkalmával 140. Arsakes király fogságába került, innen csak 10 év mulva szabadíthatta ki bátyja, Antiochos Sedetes; 4 évvel utóbb egy felkelés alkalmával megöletett.

Forrás: Pallas Nagylexikon