Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Demidov... ----

Magyar Magyar Német Német
Demidov... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Demidov

egy gazdagságáról és jótékonyságáról ismeretes orosz család, mely D. Nikita, a tulai fegyvergyár egy egyszerü munkása által jutott tekintélyre. Ő szállította ugyanis a svéd háboru alatt nagy Péter cárnak az ágyukat s fegyvereket és jutalmul több birtokot kapott Szibériában, hol gazdag fémbányákat fedezett föl, főképen a kolybait, s ezek révén mesés gazdagságra tett szert. 1720. nemességet kapott. Kivüle felemlítendők még:

1.D. Grigorjevics Pál, szül. 1738, megh. 1821. Tudós és bőkezü ápolója volt a természettudományoknak, különösen a botanikának. Ő alapította a moszkvai füvész kertet.

2. D. Nikitics Miklós gróf, szül. Szt.-Pétervárott 1773., megh. 1828. Bányáit kitünően kezelte. Az 1812. háboruban saját költségén egy ezredet szerelt föl s azt maga vezérelte. A békekötés után huzamosabban lakott Párisban és Firenzében, mindkét helyen maga köré gyüjtötte a legkiválóbb tudósokat és művészeket és fejedelmi bőkezüséggel áldozott művészeti és jótékony célokra.

3. D. Njikolajevics Pál, az előbbeni fia, szül. Szt.-Pétervárott 1798 aug. 17., megh. Mainzban 1840 ápr. 5. A párisi Lycée Napoleonban nevekedett, részt vett az 1812-14. hadjáratokban, 1831-34. kurszki kormányzó volt s a török háboruban elesettek özvegyei s árvái számára 625000 rubelnyi alapítványt tett, ezenkivül fél milliónyit áldozott moszkvai jótékony intézeteknek, valamint a Szibériába számivetettek sorsának enyhítésére. Nagy összeget adott a sz.-pétervári tudományos akadémiának is, melyből ez évenkint az ugynevezett Demidov-dijjal irodalmi műveket jutalmaz.

4. D. Nikolajevics Anatolij herceg, az előbbeni testvére, szül. Moszkvában 1813., megh. Párisban 1876 ápril. 29. Párisban nevekedett s Szt.-Pétervárott és más orosz városokban nagyszerü jótékony intézeteket alapított; mikor a kolera először lépett fel Szt.-Pétervárott, saját költségén nagy kórházat állított s abban a betegek ápolásával maga is foglalkoztt. Az irodalmat és művészetet szünetlenül támogatta s ezért a párisi tudományos akadémiának is tagja volt. 1837-40. jeles természettudósokból és mérnökökből összeállított tudományos expediciót szervezett déli Oroszországba, hogy az ottani ásványtelepeket, különösen a kőszenet felkutassák s általában azt a vidéket alaposan megvizsgálják. Ő maga De Sainson francia tudóssal együtt átkutatta történelmi és statisztikai szempontból a Fekete-tenger északi partjait és a Krymi félszigetet. Vizsgálódásai eredményét a Voyages dans la Russie méridionale et la Crimée, par la Hongrie, la Valachie et la Moldavie, exécuté en 1837 (Pár. 1839-49; 4 k.) c. diszműben szedte össze, melyet követett az Album de voyage (Páris 1849). Utazási leirásaiból való kivonat a La Crimée (1855). Tőle való az Album pittoresque et archéologique de la Toscane (1871) is, valamint: Lettres sur l"empire de Russie (Pár. 1840); Observations météorologiques etc. a Nyjne-Tagielsk (u. o. 1839). 1841. Firenzében nőül vette Bonaparte Matild hercegnőt, Jérôme király leányát. Minthogy görög ortodox létére azt fogadta, hogy ebből a házasságból születendő gyermekeit a római katolikus vallásban fogja nevelni, az orosz államszolgálatból elbocsátották és Szt.-Pétervárra hitták számadásra. Itt annyira megnyerte a cár kegyét, hogy ez megengedte neki a Párisba való visszatérést. Feleségétől már 1845. elvált, tekintélyes évi járadékot biztosítva annak. Ezután előbb az orosz követség attaséja volt Rómában, azután orosz ügyvivő a firenzei hercegi udvarnál. A krimi háboru kitörésekor az orosz állami kincstárnak egy millió ezüst rubelt ajándékozott s ezért valóságos államtanácsossá nevezték ki. A toszkánai nagyherceg már előbb a san donatoi hercegi rangot adta neki. Ezután legtöbbnyire Firenzében lakott. Képtárát, mely egyik legnagyobb és legértékesebb magángyüjtemény volt egész Európában, halála után elárverezték és mindenfelé széthordták. Gyermeke nem maradt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is