Demkó

1. Kálmán, bölcsészetdoktor, állami főreáliskolai igazgató, szül. Görömbölyön, Borsod vm. 1852 okt. 3. Jelenleg Lőcsén működik, hol a városi levéltárnak (1319-1780-ig terjedő régi részét (28251 darabot) a történelmi kutatás céljaira szakszerüen berendezte és lajstromozta; 1883. megalapította a Szepesvármegyei történelmi társulatot, melynek azóta titkára. A Századok-, a Történelmi tár-, a tanügyi közlönyökben megjelent cikkek és számos hirlapi közleményeken kivül következő önállóan megjelent mnkákat irta: Polgári családélet és háztartás Lőcsén a XVI. és XVII. században (Lőcse 1882); Lőcsének erődítése és védelmi rendszere (u. o. 1884); A magyar cseh confoederatio és a besztercebányai országgyülés 1620. ?Budapest 1886); Szepesvármegye városi levéltárai (Lőcse 1889); A felsőmagyarországi városok életéről a XVI-XVII. sz.-ban (Budapest 1890); A szepesi jog keletkezése (u. o. 1891); A szepesszombati krónika (Lőcse 1891); A magyar orvosi rend története (Lőcse 1892). Szerkeszti a Szepesvármegyei történelmi társulat évkönyvét.

2. D. Pál, országgyülési képviselő, szül. Simándon (Arad vm.) 1835 ápr. l5. Régi nemesi család ivadéka; gimnáziumi tanulmányait Aradon, a jogot a budapesti egyetemen hallgatta és 1861. doktori szigorlatot állt. Ugyanebben az évben Torontál vármegye aljegyzőjévé választották, de erről az állásáról nemsokára lemondott és letevén az ügyvédi vizsgálatot, Nagy-Becskereken ügyvédeskedett. 1866. Torontál vármegye törvényszéki birójává nevezték ki, amely állásáról rövid idő multán szintén lemondott és tovább folytatta az ügyvédi gyakorlatot. 1867. a Magyar Földhitelintézet képviselője lett Torontál vármegyére nézve. Élénk részt vevén megyéje ügyeiben, 1879. a vizügyek elbirálása végett egyik alispánná választatott. Alelnöke volt a Nagykikindai-nagybecskereki vasuttársulatnak is. A parlamentben 1884 óta szabadelvü programmal Nagy-Becskerek városát képviseli s leginkább igazságügyi kérdésekben szólal fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon