Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Demokrata-p... ----

Magyar Magyar Német Német
Demokrata-p... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Demokrata-párt

az amerikai Egyesült-Államokban. A D. történetében három korszakot lehet megkülönböztetni, melyekben az előtérbe lépő poltikai érdekek szerint a párt jellege és elvei egymástól teljesen elütöttek. A D.-t először 1742. Jefferson alapította, ellenzékéül a federalisták pártjának, mely erős szövetségi hatalmat kivánt, mig a D. az egyes államoknak mennél több szabadságot akart biztosítani és a törvényhozási jog korlátozását a választási jog mennél nagyobb mértékben való kiterjesztését tüzte ki elveinek zászlajára. Hogy a francia jakobinusokkal sorba ne állítsák őket, a republikánusok nevet is felvették s 1798 óta a két párt közt semmi eltérés sem volt. Mikor 1815. a federalisták pártja feloszlott, a demokraták az ugynevezett Era of good feeling-ben az egyedül uralkodó párt maradtak. Később aztán több töredékre oszoltak, amelyeknek egyike 1829. Jackson köré csoportosult s egyedül magának igényelte a D. nevet. Ellenzéke a nemzeti republikánusok vagy whigek pártja volt. Texasnak 1845. történt annexiója után a demokraták nézetei a rabszolgaság kérdésében eltértek egymástól, ami aztán azt eredményezte, hogy számosan közülök a republikánusokhoz mentek át. A polgárháboru után az északi és déli demokraták megint egyesültek, azonkivül a Dél whigjei is csatlakoztak hozzájuk. Az uj D. elfogadta a háboru elérte eredményt és a rabszolgaság eltörlését, de arra törekedett, hogy a négereket a szavazás gyakorlásától elriassza. 1884. a D.-nak sikerült jelöltjét, Vlevelandot elnökké megválasztatni, kit 1888. a republikánus Harrison követett. 1892. a D. ismét Clevelandot választotta elnökjelöltjévé.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is