Dénes

Dénes – vagy Dionüsziosz, melléknevén Areopagita (az Areopagosz bírói testületének tagja) athéni görög férfi, aki Pál apostol ott-tartózkodásakor keresztény hitre tért (ApCsel). Jacobus de Voragine Legenda Aurea c. középkori gyűjteménye szerint Dénes filozófus volt, megfigyelte a napfogyatkozást Jézus halálakor, és ő emelt oltárt Athénban az ismeretlen istennek. Pál egy vak meggyógyításával nyerte meg őt a hit számára; három évig tanította Dénest, beavatta látomásai titkába is, amelyek során még Tarsusban a harmadik égig ragadtatott, s ezután Athén püspökévé tette. Később Kelemen pápa megbízásából Dénes Párizsba ment, és itt sokakat megtérített; Domitianus alatt válogatott kínzások után lefejezték, de ő maga (vagy egy angyal) még két mérföldön át vitte a fejét, míg a Montmartre hegyére értek, s a fej ott a földbe került. – A késői legendák a görög Dénes alakját egybeolvasztják a III. században élt Dénesnek, Párizs védőszentjének alakjával.

Forrás: Ki kicsoda a Bibliában