Denevérek

(Vespertilionina), a kézszárnyu és rovarevő emlősök (Chiroptera insectivora) csoportjának egyik családja, rövid, sima orral, aránylag nagy fülekkel és fülfödőkkel. Éjjeli állatok, nappal az erdőkben a lomb között, faodvakban, barlangokban, tornyokban, házfödelek alatt, kőfalüregekben stb. tartózkodnak. Az egész földön el vannak terjedve, a hideg földöv kivételével. Egyesek az erdőkben és erdők közelében, mások a térségeken és mocsarak mellett s ismét mások az emberi lakások közelében tartózkodnak. Nyáron át egyenként élnek, de télire nagyobb társaságokra gyülekeznek össze. Téli álmot alszanak s ezt már az ősz derekán megkezdik s rendesen a tavasz teljes beálltával szakítják félbe. Ilyenkor mindig hátsó lábaikkal kapaszkodnak meg, még pedig többen egy csoportban. Igen ügyesen repülnek s a fákon is ügyesen kusznak, de a földön nagyon ügyetlenek. Vannak közöttük olyanok, a melyek már alkonyatkor röpdösnek s viszont olyanok, amelyek csak az éjjeli órákban, vagy hajnalban. Táplálékuk rovarokból áll s ezeket repdesve fogdossák el. Miután étvágyuk kielégítésére igen sok rovar szükséges, ezeknek elfogdosásával nagy hasznot tesznek. Az anya tavasszal két fiat hoz a világra, amelyeket aztán egy ideig emlőin hordoz. Az az általános hit, hogy a denevérek belekapaszkodnak a hajadon főbe, egészen téves. Hazánkból ez idő szerint mintegy 20 denevérfaj ismeretes. Idevonatkozólag lásd Margó T. és Daday J. tanulmányait.

Forrás: Pallas Nagylexikon