Denina

Károly János Mária, olasz hittudós és iró, szül. Revelben (Piemont) 1731 február 28., megh. Párisban 1813 dec. 5. Torinoban végezte teologiai és bölcsészeti tanulmányait s 1754. Pignerolban a humanisztikus tudományok tanára lett, ez állását azonban el kellett hagynia, mert tanítványaival oly vígjátékot adatott elő, melyet D. maga irt, s melynek éle a papok ellen irányult. 1756. a szónoklattan, majd a görög- és olasz-nyelv s irodalom tanára lett a torinoi egyetemen. A Firenzében álnév alatt kiadott, a szerzeteseket ostorozó Dell" impiego delle persone c. műve miatt másodizben vesztette el állását és a vercelli szemináriumban 6 hónapi fogságot szenvedett, melynek kitöltése után a kormány szülőhelyére számüzte. Nagy Frigyes meghivására 1782. Berlinbe utazott, hol az akadémia tagja lett s előbb a követségi tanács cimet kapta, majd berlini kanonokká lett. Clef des langues c. művét I. Napoleonnak ajánlotta, ki ezért D.-t császári könyvtárnokká nevezte ki Párisba, mely állását haláláig megtartotta. Érdekesebb művei: Delle revoluzioni d"Italia libri ventiquattro (3 köt., Torino 1769-70), Storia dell" Italia occidentale (6 kötet, Torino 1809-10), és La Russiade c. éposz, melyben Nagy Péter orosz cárt magasztalja (Berlin 1799). V. ö. Grande Encycl. XIV. köt.

Forrás: Pallas Nagylexikon