Denk
János, a reformáció első évtizedében szereplő tudós és
keresztségismétlő Svájcban és Németországon. Születéséről és neveltetéséről
mitsem tudunk, megh. Baselben 1527. 1522 óta ismeretes, a mikor Baselben
korrektor volt, Oecolampadiusnak Ézsaiás prófétáról tartott előadásait
hallgatta. Ennek Pirkheimerhez ajánló levele folytán a nürnbergi iskola
igazgatójává választatott, itt azonban nem nagy becsületet szerzett
protektorának, amennyiben itt a sz.-háromságellenes tanok pártolásával is
vádolták. Az urvacsorai tanra nézve határozottan a helvét reformátorokhoz
csatlakozott, de másrészt Münzer Tamásnak is hivévé lett, ki itt akkor nagy
tekintélyben állott. Ez utóbbi ok miatt Ossiander buzgólkodása folytán a «Lelkészek
és főtudósok» felelősségre vonták, és miután ezek által nem engedte magát
helyesebb utra térítetni, a tanács által a városból tiz mérföldnyi távolságra
számüzetett 1524 végén. Egy ideig a hasonlókép számüzött Münzerrel együtt
Thüringiában tartózkodott, majd ennek szerencsecsillaga halaványodni kezdvén,
Szentgallenbe, a svájci keresztségismétlők ekkori központjába költözött. 1525
okt. Ágostába ment, hol az innen nem sokkal előbb számüzött Hetzer a
keresztségismétlést hirdető tanok előtt az utat megegyengette. Ágostából a
büntetés elől megszökött, Strassburgba ment, hol a héber nyelvben való nagy
jártasságával Hetzernek a prófétai iratok lefordításában kiváló szolgálatot
tett. Három hó mulva innen is számüzetett, Vormsba ment, s itt bevégezte fordítását,
az u. n. «Vormsi próféták»-at.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|