Dennery

(v. D"Ennery) Adolf Fülöp, francia szinműiró, szül. Párisban 1811 jun. 17. Volt közjegyzői segéd, festő és ujságiró, mig végre a szinműirásra adta magát. Első darabja: Émile, ou le fils d"un pair de France (1831, Desnoyer K.-val együtt). D. rendkivüli termékenységet fejtett ki, s részint maga, részint másokkal, temérdek népies darabot, vigjátékot, vaudevillet és drámát irt. Legsikerültebb szinművei; Le changement d"uniforme (1863); Le dernier oncle d"Amérique; L"amour en commandite (1840); Marjoaline (1844); Paris voleur, Colin Tampon (1845); Le marché de Londres (1845); L"Angelus (1846); La duchesse de Marsan (1847); Le chemin de traverse (1848); Le Mémoires de Richeleu; La case de l"oncle Tom (1853); Les oiseaux de proie (1854) stb. Anciet-Bourgeoisval irta a következőket: Le portefeuille; Gaspard Hauser; Jeanne Hachette (1836-1839); L"étoile du berger; Le maréchal Ney; Les sept péchés capitaux (1845-1848) stb.; Lemoine Gusztávval: La grace de Dieu; Les pupilles de la garde (1841); Grangéval: Les bohémiens de Paris (1842); Le donjon de Vincennes (1854); Cormons-nal: La journée d"une joile femme (1844) Gastibelza ou le fou de Tolede (1847); Les deux orphelines (1875); La premier jour de bonheure (1868); Malliannal: Marie Jeanne ou la femme du peuple (1845); Duguével: Le paradis perdu: Cartouche (1859); Le marchand de coco (1861); Le chateau de Pintalec (1862); Les mysteres du vieux Paris (1865); Desnoyerval: La bergere des Alpes (1852); Foucherval: La bonne aventure (1853); Faust; Les fiancés d"Albano (1858); Jallaisval és Thiéryvel: Le naufrage de la Pérouse; Crémieuxvel: Le savetier de la rue Quincampoix (1859); Clairville-el: Rothomago (1862); Crémieux H.-val: Aladin ou la lampe merveilleuse (1863); Edmond K.-val L"aienle (1863); Thibustval: Les amours de Paris (1866) stb. Különös népies darabjai tetszettek. Magyarul megjelent Mari, egy anya a népből. Népszinmű 5 felv. Fordította Czakó Zsigmond.

Forrás: Pallas Nagylexikon