Derbent

(Derbend), Dagesztán orosz kaukázusi vidék ugyanily nevő járásának székhelye, a Káspi-tenger nyugati partján, az é. sz. 42° 4" alatt, (1891) 11535 lak., sáfrány, dohány, szőllő és gyümölcstermeléssel és halászattal. A három oldalról falakkal védett, egészen keleti külsejü város, 17 mecsetjével és 3 zsinagógájával, amfiteatrumszerüen épült a Kaukázus keleti végében levő szelid lejtőjü hegyen, melynek tetejét a régi uralkodóknak, ma pedig az orosz kapitánynak lakóhelye, a citadella koszoruzza. Ezenkivül D.-nek történelmi és régészeti szempontból érdekes épületei: a nagy mecset, amelynek udvara márványlapokkal van kirakva; a várostól É-ra a temető, amelyben sok régi siremlék és egy mauzoleum áll, amelyben ama 40 hős van eltemetve, akik az arabok elleni küzdelemben a város kapui előtt estek el. Közelében kezdődik a D-i v. kaukázusi fal (Szedd-Eszkender), amelyet Nagy Sándor falának is neveznek és amely a Dariel szorosig huzódott. Egykoron az volt a célja, hogy az északi népek betöréseinek gátat vessen; ma csak néhány torony maradt fen belőle. D. eredete az V. század végére, illetőleg a VI. század elejére, Kabad persa király korára vezethető vissza. A hagyomány alapítását Nagy Sándornak tulajdonítja. A kazárok betöréseinek meggátlására épülvén, ennek köszönhette jelentőségét. 728. az arabok foglalták el a kazároktól; 1220. a mongolok hatalmába került. 1722. elfoglalta N. Péter cár, de 1728. kénytelen volt Nadir sahnak átengedni és csak 1813. a gulisztáni szerződésben került végleg Oroszországhoz.

Forrás: Pallas Nagylexikon