1. Eduard Geoffrey Smith Stanley gróf, előbb Stanley lord,
angol konzervativ államférfiu, szül. Knowsley Parkban (Lancashire) 1799 márc.
29., megh. u. o. 1869 okt. 23. Tanulmányait Oxfordban elvégezvén, 1822. az
alsóházba lépett, hol először 1824. az anglikán egyház mellett tartott
beszédével tünt fel. 1830. a Grey-féle minisztériumban az irországi
főtitkárságot vállalta el s heves küzdelmeket vívott azon párttal, mmely
O"Connel vezetése alatt az uniót Irország és Anglia között megszüntetni akarta.
Szenvedélyes, tüzes beszédei különböző hatást keltettek. Angliában «a
vitatkozás Ruprechtjének» nevezték el. 1833. az irországi zavargások
megszüntetésére keresztülvitte a kényszerbillt, de nemsokára tárcáját a
gyarmatügyi tárcával cserélte fel s miután a nyugatindiai rabszolgák felszabadítását
életbe léptette, 1834 máj. beadta lemondását, mivel mint buzgó protestáns az
irországi katolikusoknak engedményeket tenni nem akart. Ezután a konzervativ
ellenzékhez csatlakozott s 1841.a Peel Robert konzervativ minisztériumában a
gyarmatügyi tárcát vette át. Négy évig viselte ezt az állást s időközben, mint
Stanley lord a felsőházba lépett. 1845. a gabonavám megszüntetésébe nem akarván
beleegyezni, kilépett a Peel-minisztériumból s a felsőházban a protekcionista
ellenzék vezére lett. 1852-ben a whigminisztériumm bukása után, Viktoria
királynő az uj kormány alakítását D.-re, mint a konzervativ párt vezérére
bizta; az uj minisztérium azonban a gabonavám kérdésében csakhamar megbukott.
Stanley, ki 1851. atyja halála után a Derby gróf nevet vette fel, kárpótlásul
az Oxfordi egyetem kancellárává neveztetett ki. 1855. Aberdeen lemondása után
kormányt akart alakítani, de e terv dugába dőlt. 1858. azonban D. ujra a
kormány élére lépett; szerencsésen bevégezte a kinai háborut az előnyös
tientsini békével; de mivel az olasz kérdésben Ausztriát melegen pártolta, a
liberálisok és a közvélemény hevesen megtámadták s a parlamentreform kérdésében
leszavazták; 1859 jun. 11. beadta lemondását s ismét elfoglalta helyét a
felsőházban. Palmerston halála után 1866. még egyszer alakított tory kormányt,
s oly radikális reformtörvényt vitt keresztül, minőt még egy whigminisztérium
sem létesített, 1868 febr. 25. köszvénybaja miatt leköszönt. Azóta csak ritkán
szólalt fel a parlamentben. Utolsó nagy beszédét 1869 jun. 19. tartotta az
irországi államegyháznak Gladstone által indítványozott eltörlése ellen. Midőn
e terv mégis keresztülment, D. nehány lord társával tiltakozást irt alá a bill
ellen. Szabad idejében szivesen foglalkozott a tudományokkal s lefordította az
«Ilias»-t rímtelen jambusokban (London 1864. 10. kiad. 1876.). Életrajzát
megirta Kebbel (London 1890).
2. D. Eduard Henrik Smith Stanley gróf, az előbbinek fia,
szül. 1826 jul. 21., megh. 1893 ápr. 21. Mig atyja élt, az alsóház tagja volt s
1852. atyja első minisztériumában alállamtitkári állást foglalt el. Palmerston
minisztériumában nem fogadta el a neki felajánlott magas állást a gyarmatügyi
minisztériumban, de 1858. az atyja által alakított uj tory-kabinetbe megint
belépett s ő vezette azon tárgyalásokat, melyek az uralmat és kormányzást
Kelet-India fölött a kereskedelmi társulattól véglegesen elvették és a koronára
ruházták. Atyja harmadik minisztériumában (1867) a külügyi tárcát vette át, s
megtartotta azt 1868 dec.-ig, Gladstone kormányra jutásáig. Atyja halála után a
felsőházba lépett s 1874. a Disraeli kabinetben vállalta el a külügyi tárcát,
de a keleti kérdésben nézetei eltértek Beaconsfieldnek nézeteitől s midőn a
san-stefanoi béke után Beaconsfield hadi készületeket tartott szükségesnek és
háborura készült Oroszország ellen, D. 1878 márc. beadta lemondását. Ezután
családja hagyományainak ellenére mindinkább a liberálisokhoz közeledett s 1879.
nyiltan kijelentette elszakadását a konzervativ párttól. Az 1880.
választásoknál nagy befolyását a liberálisok javára érvényesítette s 1882.
belépett a Gladstone-minisztériumba, mint a gyarmatok államtitkára. 1885.
Gladstonenal együtt adta be lemondását. Ez idő óta a liberális pártvezérrel
mindjobban meghasonlott, mivel annak ír politikáját, nevezetesen a Home Rule-t
nem tartotta helyesnek. Midőn azután Gladstone 1886. ujra elfoglalta a
miniszterelnöki széket, D. már nem vállalt alatta miniszteri tárcát, hanem a
liberális unionisták pártjához csatlakozott, mely a Home Rule javaslattal
szemben a konzervativ párttal szavazott. E javaslat vitatása közben váratlanul
elhunyt.
Forrás: Pallas Nagylexikon