Derencsény

kisközség Gömör vármegye rimaszécsi járásban, (1891) 348 tót lakossal. Régente Drench v. Derencs volt a neve; legrégibb tulajdonosa a Balogh-nemzetség volt. 1297. D. felét Balogh Domokos és Miklós kapta meg; utóbb fia, László, a Derencsényi nevet vette fel. A XV. sz.-ban a csehek a falun alól a réten erődöt építettek, melyben Valgatha rablóvezér parancsolt. 1451-ben Hunyady János D. várat körülvette, a Balog folyó elzárása által a völgyet viz alá helyezte és Valgathát a vár feladására szorította; elvonultával azonban a csehek ismét visszajöttek, míg 1459. Hunyady Mátyás Gömör, Rimaszécs, Serke, Balog és több más várral együtt egészen hatalmába nem ejtette D.-t. Azt a sáncot, mely a Balog vizét felfogta, a nép mai napig Hunyady-sánc-nak nevezi. A hős kormányzó eltávozása után az erősséget Valgatha ismét visszavette. 1459. Mátyás király maga ment vitéz seregével a cseh martalócok kiüzésére, hős vezére Rozgonyi Sebestyén egyfelől, a király maga másfelől egymásután foglalták el felvidéki nagyszámu váraikat. Derencsény is elesett. Az itt vivott csatában hullt el Krno hires huszita vezér, s azt a dombot, hol tetemei eltakaríttattak, a nép maig Krnókának nevezi. A csehek elleni hadjáratok küzdelmes zajába a néprege egy szerelmi kalandot sző - Mátyás királyról, aki Zelmirába, a Valgatha cseh vezér tündérszép leányába volt szerelmes. 1466. a Kállaiak azt állították, hogy az erősséget magok a Derencsényiek rakatták, amit valószinüleg ugy kell értenünk, hogy a csehek kiüzetése után megint birtokába jutván, az ostrom által megrongált erődítményt ujraépítették. Derencsény birtokából 1544. Derencsényi Pál és fivérei estek ki. Ugyanis ezek Széchy László derencsényi udvarára törvén, s nejét, Thibay Orsolyát megsebesítvén, ebből pör támadt, mit a király akként döntött el, hogy a Derencsényieket megfosztotta Derencsény birtokától, s azt Kápolnával együtt a Széchyeknek adományozta. Ettől kezdve D.-ről nincs említés téve.

Forrás: Pallas Nagylexikon