Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Deroulede... ----

Magyar Magyar Német Német
Deroulede... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Deroulede

(ejtsd: deruled) Pál, francia politikus és iró, a Ligue des patriotes alapítója, szül. Párisban 1846 szept. 2. Tanulmányai befejeztével nagyobb utat tett a külföldön és visszatérése után néhány szindarabot irt, melyek közül a Jouan Strenner c. vigjátékot a Comédie français-ban is előadták. Az 1870. háboru kitörése után mint hazáját imádó lelkes ifju, önként jelentkezett a zászló alatt, de Sedánnál a poroszok foglyul ejtették, kik azután Boroszlóban internálták. Innen lengyel-zsidó álruhájában hazaszökött, ahol Chanzy és később Bourbaki alatt ujra küzdött a gyülölt ellenség ellen; csakhogy 1871. Bourbaki hadával együtt neki is svájci területre kellett menekülnie. A béke helyreálltával többrendbeli hazafias irányu munkát és verses kötetet irt, milyen: Sur Coneille. Stances (1873); L"Hetman (1877); La défense nationale (1878). De legtöbb sikert aratott a lángoló hazaszeretettől sugallt Chants du soldat és Nouveaux chants c. verseivel, melyek számtalan kiadást értek és nevét egész Franciaországban ismeretessé tették. Követte ezeket a Pro Patria c. versgyüjtemény (1878) és a De l?éducation nationale militaire (1882), melyben nyiltan hirdette a «revanche» varázsigéjét. A siker- és népszerüségtől elkábítva, nagyobb tettekre érezte magát hivatva; 1882 máj. 18. megalkotta a Ligue des patriotes c. egyesületet, mely különösen az ifjabb nemzedék katonai kiképeztetését tüzte ki feladatául, mely társulatnak maga irta meg később történetét (Le livre de la ligue des patriotes, 1887). 1884. kiadta a poroszokat gunyoló Monsieur l?hulan et les trois couleurs c. könyvet, 1886. pedig az Avant la bataille és Le premier grenadier de France c., a franciákat bosszura izgató műveit. Mivel ő és ligája egész leplezetlenül hirdette Elszász és Lotaiának közeli visszafoglalását, beszédjeikkel és a Strassburg-szobor előtt rendezett tüntetéseikkel a hivatalos Franciaországot több izben zavarba hozták. 1885. megindította a Le drapeau c. soviniszta szellemben szerkesztett hirlapot és egyuttal fellépett mint képviselőjelölt, de ez izben kudarcot vallott. Annál nagyobb hévvel és páratlan odaadással szolgálta Boulanger tábornok emelkedő napját, kinek érdekében 1887-től kezdve számtalan cikket irt és számtalan tüntetést rendezett. 1889. végre a kamarába került, ahol az uralkodó köztársasági párt keblében türt visszaéléseket és megvesztegetéseket ostorozta, miáltal sokaknak haragját magára vonta. Egy izben az ülésteremből is eltávolították. 1892 végén megkezdé a Panama-botrány hőseit leleplezni és nem nyugodott, mignem Baihant volt miniszter is a vádlottak padjára került és mig Ribot minisztert meg nem buktatta. Az érekelt felek mindezt kevés örömmel nézték és szinte fellélegzettek, midőn az angoulei mválasztók többsége az 1893 augusztusi választások előestéjén D.-től elfordultak. Ennek neszét vevén, D. feddő levelet intézett választókerületéhez és visszavonta jelöltségét. Az uj képviselőháznak e szerint (egyelőre) nem tagja. Okt. havában lelkes versekben dicsőítette az orosz-francia szövetséget. V. ö. Charé tie, P. D. (Páris 1883).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is