Dés

(Deés), rendezett tanácsu város Szolnok-Doboka vmegye dési j.-ban, (1891) 1218 házzal és 7728 lak., közte 5661 magyar, 203 német és 1791 oláh. D. kevéssel a két Szamos egyesülésén alul az egyesült folyó balpartján fekszik; csinos s emelkedő város, főterén a reformátusoknak 1450. épült gót stilü temploma. D. a megyei tvhatóság, a járási szolgabirói hivatal, pénzügyigazgatóság, az adó- és tanfelügyelő, kir. törvényszék és ügyészség, államépítészeti, illetékszabási sóbányahivatal, az erdély-szolnoki g. kel. és a szamosujvárkackói görög kel. esperességek, ferencrendi kolostor, állami állatorvos széke. Van közjegyzősége, pénzügyőrbiztosi állomása, adóhivatala, polgári iskolája, ipartanmühellyel ipariskolája, hitelbankja, takarékpénztára, az oszt. magy. bank mellékhelyisége, könyvnyomdája, állandó szinháza, kórháza, szegényháza, számos közművelődési, jótékony iparos s közhasznu egyesülete; ménteleposztálya.

Vasuti állomás, posta- és táviróhivatal, postatakarékpénztár. Vásárai élénkek; van ipari szeszgyára, mely évenkint 400 ökröt hizlal a bécsi piac számára; mint a szamosvölgyi és D.-zilahi vasut gócpontja, gyors emelkedésnek indult. Társadalmi élete élénk és fejlett. A Szolnok-Doboka (XVIII. évf., szerk. Veress Dezső) és a D.-i gazdasági egylet Értesítője (VI. évf. szerk. Szemmáry József) jelenik meg itt. A várost környező 3 hegy (Cic-, Rózsa- és Bélahegy) mindegyikén ősi erődítvények nyomai látszanak. Az 1261. említett Dézs vár romjai alig ismerhetők fel. Régi emlékei a Csonka-torony s az I. Rákócy György által épített ház (ma polgári iskola). A D.-i várak egyikéről azt tartja a monda, hogy egyike volt azon hét várnak, melyeket Álmos, a magyarok fővezére, Erdélyben, pihenése alkalmával építtetett. Álmos állítólag innen küldte követét Szvatoplukhoz, azon üzenettel, hogy a magyarok országában óhajtanának letelepedni; midőn a követ visszaérkezett s bemutatta a magával hozott jó vizet, füvet s földet, állítólag háromszor kiáltották a «Deus» nevet; innen származtatják a D. elnevezést. 1848 nov. 22. Katona Miklós honvéd őrnagyot itt az osztrákok megverték, dec.23. pedig közelében Bem magyar tábornok egy ellene küldött osztrák hadosztályt megvert. 1849 január 6. itt ütközött meg Wardener osztrák tábornok Bemmel. D.-en született 1820. Czakó Zsigmond magyar drámairó. V. ö. Budapesti Látogatók Lapja, 1893. évf.

Forrás: Pallas Nagylexikon