Dessau

Anhalt hercegségnek fő- és székvárosa az é. sz. 51° 50" és a k. h. 12° 14? alatt, a Mulde partján, 3 km.-nyire ennek torkolatától, több vasutvonal találkozásánál, (1890) 34658 lakossal, mintegy 60 gyárteleppel, amelyekben szőnyegeket, posztót, gépeket, szeszt, cukrot, sört gyártanak. Az erdős vidéken fekvő, csinos parkokkal biró város jelentékenyebb épületei: a Mária-templom (a XVI-ik századból), az idősebb és ifjabb Cranachtól való csinos oltárképekkel és több anhalti herceg siremlékével (Lipót herceg szarkofagját 6 gránátos tartja); a Szt. János templom, magas (54 m.) toronnyal; a Szt. Péter és Pálról elnevezett templom csinos üvegfestményekkel; a hercegi kastély, amelynek nyugati szárnyát 1532. kezdték el építeni és a melyben értékes régiség és képgyüjtemény van, a többi közt Tiziantól, Rubenstől, Van Dyck-től stb.; továbbá a városháza, a trónörökös palotája; a szinház hangverseny-teremmel; a hercegi könyvtár (50000 kötettel); az országház. Emlékszobrok; a Neumarkton Frigyel Lipóté, a nagypiacon a Lipót hercegé, a kis piacon Medve Albertet, I. Henriket, Joakim Ernőt, Lipót Frigyest és 4 várost ábrázoló alakokból álló jubiláris emlék stb. Iskolákban, jótékony és közművelődési egyesületekben a város szintén gazdag. D. eredetileg Dissouwe, későbben Desso v. Dessow, alapíttatását valószinüleg Medve Albertnek köszönheti. 1213. már város, 1603. lett az Anhalt-Dessaui hercegi család székhelyévé. 1774. itt alapította Basedow a Philantropint. V. ö. Würdig: Chronik der Stadt D. 1875-76.

Forrás: Pallas Nagylexikon