Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Determinizm... ----

Magyar Magyar Német Német
Determinizm... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Determinizmus a pedagógiában

1. Az ember olyan mértékű meghatározottságának tételezése, mely jelentősen korlátozza, végletes felfogás szerint teljesen meggátolja - a nev. lehetőségét. Ez az antropológiainak nevezhető determinizmus a pedagógiában többféle hivatkozási alappal élt. A legfőbbek:

a) transzcendens erők döntenek az ember term.-éről és sorsáról (mágikus, majd teol. determinizmus),

b) az ember örökletes, veleszületett term.-e megváltoztathatatlan (genetikai v. nativista determinizmus),

c) az ember beleszületik bizonyosfajta gazdasági társ. viszonyokba, és ezek formálóerejével szemben a nev. tehetetlen (szocioökonómiai determinizmus).

2. A nev. determináltságának felfogása kapcsolódhat bármelyik antropológiai indokoláshoz. Például: a nevelők csupán azt tehetik, amit egy transzcendens erő, illetve a term.-i vagy társ.-i adottságok és tv.-szerűségek rájuk rónak. Vissza-visszatérő ped.-i törekvés azonban az öröklött és meglévő viszonyok meghaladása, ugrás egy remélt - olykor reális, gyakran utópisztikusan elképzelt - világba: a determináltság leküzdése és "megfordítása". Ezzel szemben a szociológián tájékozódó, kiterjedt tört.-i és összehasonlító vizsgálatokat végző nev.-tud. az egész nev.-ügyet az adott társ. (fölöttébb viszonylagos önállósággal rendelkező) alrendszereként fogta fel, és arra a következtetésre jutott, hogy egyetlen társ. nev.-i gyakorlata sem függetlenítheti magát attól az átfogó rendszertől, amelyben működik. Ped.-i szempontból is lényeges az a megkülönböztetés, melyet William James tett a fatalizmusig eljutó kemény determinizmus (hard determinism) és a közvetlen külső meghatározottságtól mentes szabad döntések és cselekvések korlátozott lehetőségét is elismerő lágy determinizmus (soft determinism) között. Hasonló ehhez az oksági összefüggések egy.-ességét valló mechanikus és a kölcsönhatások szerepét hangsúlyozó dialektikus determinizmus szétválasztása. Az utóbbi értelemben vett determinizmus a pedagógiában azt vallja, hogy a nev.-t minden korban determinálják külső és belső adottságok, de mindig fennmarad egy olyan sáv, melyen belül viszonylag szabadon alakíthatók ki a ped.-i tevékenység céljai és elvei, szervezhetők meg a ped.-i folyamatok, továbbá hogy a nev. jelentősen visszahat önnön meghatározóira. A determinista elméletekkel szemben álló indeterminizmus szélsőséges formájában ugyancsak tagadása éa tulajdonképpeni nev. lehetőségének (pl. az egzisztencialista filozófia szellemében a meghatározatlan ember sajátmaga alkotja meg öndefinícióját, pillanatról pillanatra "ki kell, hogy gondolja magát", ezért csupán önnev. lehetséges). A ped. elmélettört.-ében főleg, mint erkölcsnev.-i problémát tárgyalták a meghatározottság és a szabad akarat egyeztetési lehetőségeit. Az erre vonatkozó hittételek és magyarázataik azonban kevéssé érintették a nevelhetőség értelmezését. - A determinizmus a pedagógiában olykor úgy merül fel, mint a felnövekvők személyiségének fokozatos meghatározása, mely egyre kevesebb teret enged a további változásoknak. A permanens nevelés és önfejlesztés elméletei kétségbe vonják e determináció elkerülhetetlenségét. Ezek szerint az ember élete végéig nem abszolút mértékben meghatározott, hanem képes új hatások befogadására és önmegváltoztatásra.

Zrinszky László

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is