Detrekő-Váralja

(Blasenstein, Podhrad), kisközség Pozsony vármegye malackai j.-ban, (1891) 714 tót lak. D. a herceg Pálffy-uradalom feje, kastéllyal és vadaskerttel. Detrekő várának romjai 419 m. magas hegyen feküsznek. Már 1296-ban királyi vár gyanánt okiratilag említve. 1398 Zsigmond király Stibor vajdának adományozta. A XV. sz.-ban a Bazini és Szentgyörgyi grófoké, ezeknek kihaltával a koronára szállott, mely zálogba adta az Augsburgi Fuggereknek, Európa ekkori leggazdagabb tőzséreinek.

A Fuggerektől I. Ferdinánd váltotta vissza Balassa Menyhárt számára, kinek kezén valódi rablófészekké vált a vár. A Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról cimü szinmű, mely jórészt itt játszik, leirja, mint leselkednek Balassa és cinkosai erdőkben, bokrokban s mint ütnek rá a vár alatt elhaladó bécsi és morva árus-emberekre. A zsákmányt a várba hurcolták, melyet a Comoedia elmés szójátékkal Gyötrőkő-nek nevez. A rablólovagoknak ugyanezen epigonja, a kor izlése szerint, pártolta az uj eszmét s annak egy hirdetőjét, a hányatott életü Bornemisza Péter prédikátort oltalmába részesíté. Bornemisza itt e várban nyomatta ki 1579-84. Postillájának egy részét, valamint Énekes könyvét és Prédikácóit. Történetének legérdekesebb része azonban az, hogy Bakics Péter, mint a vár egyik részbirtokosa, ide hozta s itt tartotta fogva Révai Péternek holicsi várából elrabolt fiatal és szép nejét. Forgách Zsuzsannát. A várat, a hozzátartozó uradalommal, Pálffy Pál gróf nádor vette meg III. Ferdinándtól s maig is utódai kezén van. 1619. Bethlen, a mult század elején II. Rákóczi Ferenc hadai foglalták el a császáriaktól. Falai alatt 1707. Stahremberg császári vezér seregei megverték Rákóczi vezérét, Ocskayt, mire utolsó parancsnoka, Sztupovszky, feladta a várat. Azóta romlásnak indult ugyan, de azért omladékváraink közül méltán sorozható az épebbek közé s mint ilyen különösen érdekes régi váraink berendezése szempontjából. Közelében cseppkőbarlang van. V. ö. Ipolyi A., Detrekő vár (Vasárn. Ujs. 1859. 41. sz.).

Forrás: Pallas Nagylexikon